Bár a védőoltások fontossága elsősorban a járványos megbetegedések - például a szezonális influenza - ideje alatt kerül be a sajtóba, ezek a készítmények igazából már több mint egy évszázada a megelőzés legfontosabb eszközei számos komoly betegség esetén. Az interneten kutakodva mégis sok esetben féligazságokat vagy minden tudományos alapot nélkülöző állításokat olvashatunk ezekről a vakcinákról - az oltásellenes, hagyományos gyógyászattal szemben szkeptikus hangok felerősödése miatt pedig több, már visszaszorulóban lévő megbetegedés is újra gondot jelent Európában. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) sajtótájékoztatóján a védőoltások kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdésekre válaszoltak szakértők.
Töredékére zuhant vissza a csecsemőhalandóság
A fejlett országokban a csecsemőhalandóság mértéke néhány évtized alatt a töredékére zuhant vissza. Magyarországon az EU-s átlagnál (1000/4) kissé magasabb, 5,31-es ez a mutató, vagyis ezer megszületett csecsemőből átlagból ennyi hal meg egyéves kora előtt. Ez az arány azonban eltörpül a 19. század végi adatokhoz képest: 1872-ben a 0-5 éves korú gyermekek 50,87 százaléka halt meg egyéves kor előtt, az összes elhalálozott 51 százaléka pedig 10 éves kor alatti gyermek volt. Rengeteg életet követelt a koraszülés és a csecsemőkori tüdőgyulladás, az esetek körülbelül feléért azonban valamely időről időre visszatérő járvány (diftéria, skarlát , szövődményes kanyaró) volt felelős. A 20. század elejének népegészségügyi programjai (egészséges ivóvíz bevezetése, csatornázottság kialakítása) között a védőoltások kötelezővé tételének is kiemelt szerepe volt a gyermekhalandóság visszaesésében.
Dr. Ócsai Lajos nyugalmazott országos járványügyi főosztályvezető főorvos, a Bagoly Egészségház Nemzetközi Oltóközpont főorvosa szerint a himlő elleni oltás 1887-es bevezetése úttörő intézkedés volt ezen a téren. Következő lépésként néhány évtized múlva, 1938-ban a diftéria elleni vakcinákkal is oltani kezdték a lakosságot. Ez rövid idő alatt látványos visszaesést hozott az esetszám és a mortalitás tekintetében is: amíg 1931-ben még 17 247 diftériás esetet és 1366 halálozást regisztráltak, 1950-ben már csak 4387 megbetegedés és 144 haláleset történt.
Zsigmond Krisztina, az AIPM vakcina munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: a védőoltások segítségével világszerte körülbelül 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni, és több millió embert védenek meg a tartós fogyatékosságtól is. "Magyarországon világszínvonalú, példaértékű védőoltási programunk van, a lakosság kiemelkedő arányú átoltottsággal rendelkezik. 12 csecsemőket és kisgyermekeket érintő betegség ellen védekezünk, ami kiegészül egy időseknek szánt védőoltással. Számunkra is örvendetes volt a Magyar Közlönyben megjelent hír , amely szerint 2019-ben térítésmentessé teszik a bárányhimlő elleni védőoltást is." A betegséget kiváltó varicella zoster vírus elleni oltást az Egyesült Államokban már bevezették, aminek köszönhetően a bárányhimlő gyakorlatilag teljesen eltűnt az országból.
Míg az oltási programok a közelmúltig elsősorban a csecsemőket és kisgyermekeket célozták meg, a demográfiai változások új kihívások elé állítják az egészségügyi ellátórendszert. Az orvostudomány fejlődésének is köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, a megelőzési stratégia azonban nem követi a társadalom öregedését. Ezért szükséges lenne élethosszig tartó oltási programokat bevezetni, ami már nem példa nélküli - Olaszországban már 2014-ben bevezettek egy nagyon komplex, felnőttek számára is térítésmentesen elérhető oltási rendszert. Ez fontos lehet néhány olyan betegség esetén, mint a szamárköhögés vagy a kanyaró, amely ellen 100 százalékos védettséget nem lehet kialakítani, és idős korban komoly veszélyt jelenthet. Dr. Ócsai Lajos szerint az influenza elleni évenkénti oltás, a tetanuszt megelőző oltás 10-15 évenként ismétlése, illetve a meningococcus elleni védőoltás is fontos lehet az idősebbek védelmében.
Gyorsítani kell a gyógyszerbefogadáson
Bár az átoltottság tekintetében európai szinten is kiemelkedő eredményeink vannak, a gyógyszerbefogadásokat illetően még a visegrádi országokhoz képest is nagy a lemaradás. Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója üdvözölte a Magyar Közlönyben megjelent hírt, amely szerint 29 új innovatív gyógyszer befogadásáról döntött az egészségügyi kormányzat. Megjegyezte azonban: az innovatív gyógyszerek befogadása Magyarországon kimondottan hosszú folyamat.
Ez is érdekelhet
Nemcsak a gazdaságilag fejlettebb nyugati országokban, de például Bulgáriában és Romániában is gördülékenyebben zajlik mindez - utóbbi például az elmúlt két évben közel nyolcvan készítmény befogadásáról döntött. Emiatt a magyar gyógyszerkincs érdemben csökkenni fog és az új terápiákhoz való hozzáférés is romlik a környező országokhoz képest - hangsúlyozta az AIPM igazgatója. Az egyesület tavasszal már eljuttatta 3 pontos stratégiai javaslatcsomagját a kormány képviselőinek, és szakmai egyeztetést sürget a magyar betegek érdekében.
Legjobban: