Idegrendszert érintő betegségek

A szklerózis multiplex visszafordíthatatlan, hosszú távon rokkantsághoz vezető folyamat. Rendszerint azzal indul, hogy a hirtelen romlást gyógyulás követi, idővel azonban a javulás elmarad, jelentősen rontva az életminőséget.

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar miatt nem csak a szétszórt, koncentrálni képtelen gyereknek gyűlik meg a baja a környezetével és a szüleivel, hanem felmenőik gyakran egymással is konfliktusba kerülnek a neveletlen csemete miatt. Pedig ezek a problémák megelőzhetők azzal, ha fölismerik a rosszalkodó gyerek lelki baját, és azt megfelelő terápiával kezelik.

Sokkal kevesebb gyógyszerrel kezelhető itthon az ADHD, mint Németországban vagy az Egyesült Királyságban, nálunk igazából a betegség sincs elismerve. Alternatív terápia azért már sokféle elérhető, az érintetteknek ezek is komoly segítséget jelentenek.

A népesség öregszik, az átlagéletkor egyre nő, pár évtizeden belül ugrásszerűen megemelkedik az Alzheimer-kór előfordulása.

Az emlékezés működési mechanizmusának feltárásáért három egymástól függetlenül dolgozó brit neurológusnak ítélték oda idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az Agy díjat. Felfedezéseikkel ugyan nem lehet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását, de elvezethetnek olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek csökkenthetik a memóriavesztést a betegség korai szakaszaiban.

Már vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek az jelzik: előbb utóbb nem csak kezelhető, hanem gyógyítható is lehet az Alzheimer-kór. Bizakodásra az ad okot, hogy a kutatás első eredményei alapján van arra remény, hogy meg lehessen szüntetni a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódásokat.

A becslések szerint 2050-re a mainál akár háromszor több, összesen mintegy 130-150 millió Alzheimeres beteg élhet a világon. A betegséget sajnos sokszor nem ismerik föl idejekorán, így a betegek nem tudják időben megkezdeni a terápiát sem. Pedig a megfelelő kezelés már most is nagyban javítja az életminőséget.

Egészség Klinika: Sclerosis multiplex

A szklerózis multiplexet, annak lefolyását és kezelési módjait sajnos még sokan nem ismerik, pedig a kór előrehaladása ma már lassítható. Emiatt nagy hiba, ha a betegek és a családtagok összeroppannak a diagnózis hallatán, azonnal tolókocsit, fizikai és szellemi leépülést vizionálnak. Már csak azért is, mert ma már rendelkezésre állnak olyan szerek, melyek az immunrendszer kedvező befolyásolása révén bizonyos kórformáknál lassítják a betegség...

Noha a szklerózis multiplex ma nem gyógyítható, de jól kezelhető, feltéve, hogy betartják a terápiát. Ezt nagyban nehezíti, hogy bár a betegek egy részének az öninjekciózás a mindennapok része, a következő injekció beadásának helyét és idejét észben tartani komoly kihívást jelenthet. Ebben már mobilalkalmazás is segíti az érintetteket: használatával a betegek sokkal jobban betarthatják az injekciózásra vonatkozó előírásokat.

Antitestgyógyszer-konjugátum

Az idegrendszeri betegségeket gőzerővel kutatják, már a Parkinson-kór esetében is körvonalazódik egy olyan új készítmény, amelyet célzottan juttatnak be az agyba, és amely képes megakadályozni a dopamintartalmú sejtek rohamos fogyását, vagyis a betegség okát. Az idegtudományban ma igazi forradalom zajlik.

A Parkinson-kór alapját is képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat is szereztek. Ezek gyógyszeripari alapanyagként is segíthetik majd a betegek gyógyítását, de ehhez persze még komoly klinikai vizsgálatokat is le kell folytatni.

Az idegrendszeri betegségek, többek közt a Parkinson-kór diagnosztikáját, kutatását, személyre szabott kezelésének fejlesztését is segíthetik az olyan új gépek, amelyek képesek a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására. Ezek használata nagyban segítheti azt, hogy a betegek mihamarabb a számukra legmegfelelőbb terápiában részesülhessenek.

Ugyan a gyerekkori epilepszia százból egy csemetét érint, később már csak minden kétszázadik felnőtt lesz érintett. Annak oka, hogy noha a gyerekkori előfordulás igen magas, mégsem találkozunk olyan kicsivel, akinek rohamai lennének, igen egyszerű: korszerű okosgyógyszerekkel ma már 10 gyerekből 8 tejesen tünetmentessé tehető. Ráadásul a rohammentes csemeték fele néhány éven belül ki is növi a betegséget, így az idő előrehaladtával terápiája...

Nagyon régre nyúlik vissza az epilepszia gyógyításának története: a vallás és a történelem egyaránt nyomott hagyott rajta, az egyre jobb terápia kifejlesztését pedig zseniális felfedezések, az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődése egyaránt segítette. Utóbbiak mellett szerencsés véletlenek is közrejátszottak abban, hogy ma már az antiepileptikumok széles tárháza áll az érintettek rendelkezésére. Napjainkra már megjelentek okosgyógyszerek...

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarra sokszor csak 6-8 éves korban kezdenek gyanakodni, akkor, amikor a gyerek új közösségbe kerül, komolyabb szabályokkal, iskolai követelményekkel szembesül. Hazai adatok szerint a gyermekek nem ritkán 3-4 ellátóhelyen is megfordulnak a végleges diagnózis felállítása előtt. Ez nagy gond, mert megfelelő kezelésük csak ezt követően kezdődhet meg.

Bár a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart nem minden esetben szükséges gyógyszerrel kezelni, azokban az esetekben, amelyekben ez indokolt, már rendelkezésre állnak korszerű, ezt lehetővé tevő innovatív készítmények, okosgyógyszerek.

Egyre optimistább hírek látnak napvilágot az Alzheimer-kór kezelhetőségéről, lefolyásának lassításáról. Ilyen például az, hogy a betegség előrehaladása annak korai szakaszában több mint 30 százalékkal mérsékelhető lehet.

Három idős emberből egy biztosan Alzheimer-kórban, vagy egyéb demenciát okozó betegségben szenved halálakor, az érintettek száma tehát hatalmas. Ezért kapja föl a fejét a fél világ azokra a tudományos eredményekre, amelyeket ha a gyógyszeripar hasznosítani tud, könnyebben lehetnek kezelhetők az időskori leépülést eredményező betegségek. A rezveratrol egészségre gyakorolt jótékony hatása már régóta ismert, de úgy tűnik, ez az anyag az Alzheimer-kór...

Egyelőre óvatosan bánnak a lehetőséggel, de a Nature tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint van arra esély, hogy az Alzheimer-kór orvosi beavatkozások során is terjedjen egyik emberről a másikra. Mivel a tanulmány nagyon kis esetszámú, a kutatók pedig véletlenül tették a felfedezést, a lehetséges összefüggéseket még vizsgálni kell. Viszont arra mindenképp rámutat az új fejlemény, hogy az Alzheimer-kór kiváltó okait és lehetséges...

A Cambridge Egyetem kutatóinak felfedezése hatalmas előrelépést jelenthet a szklerózis multiplex (SM) terápiájában: egy eredetileg a leukémia kezelésére használt gyógyszerről mutatták ki, hogy megállíthatja az SM progresszióját, sőt bizonyos esetekben javulást eredményezhet. A készítmény akkor a leghatásosabb, amikor a betegség gyulladásos szakasza dominál, és azt elég korán, az SM kezdeti, aktív fázisában alkalmazzák.