A dohányzás nem csak a tüdőrák és a COPD veszélyét növeli, hanem számos daganattípus kockázatát is emeli. Ezek megelőzését mindenképp segíti az, ha valaki lemond erről a káros szenvedélyről. Ugyancsak kulcsfontosságú, hogy mindazok, akik rizikócsoportba tartoznak, eljárjanak szűrővizsgálatra ? még akkor is, ha a dohányzást már évekkel ezelőtt abbahagyták0.
A daganatos megbetegedések a legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik a fejlett országok számára, ezek rizikóját pedig sok esetben emeli a dohányzás. A legaggasztóbb halálozási statisztikák a tüdőrákhoz köthetőek: ez a betegség évente közel másfél millió ember életét követeli, ötéves túlélési aránya pedig alig éri el a 17 százalékot. A riasztó rákstatisztikák tekintetében Magyarország sem kivétel, sőt: régiórekorderek vagyunk mind a megbetegedések számában, mind pedig a halálozási arány tekintetében. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy hazánkban minden évben közel tízezer ember veszíti életét tüdőrák miatt.
Ennek egyik oka az, hogy a betegséget sok esetben túl későn diagnosztizálják: akkor, amikor az már előrehaladott, a kezelési lehetőségek pedig szűkebbek. A dohányosok az országos figyelemfelhívó kampányok ellenére sem szívesen járnak szűrővizsgálatokra, pedig hasonlóan a legtöbb daganatos megbetegedéshez, ez esetben is életet menthet a korai felismerés.
Röntgen helyett CT
A szűrés jelenleg egyetlen hatásos módját az alacsony dózisú komputertomográfiás vizsgálatok jelentik, amelynek viszont nem zajlanak hazánkban szervezetten. Egyedül a klasszikus tüdőszűrést propagálják, amely kevésbé előnyös megoldás. Ezen szeretnének változtatni az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, ahol 2013-ban a Hunchest nevű, tüdőrák szűrését célzó kutatási programot is elindították. Ennek során a kiemelten veszélyeztetett páciensek bevonásával vizsgálják az alacsony dózisú mellkas CT hatékonyságát tüdőrák szűrésre.
A tüdőrák az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívást jelenti, a helyzet pedig elsősorban a szűrővizsgálatok rendszeresítésével és a kezelés korai megkezdésével lenne javítható
A program célja az, hogy a tüdőrákot a lehető legkorábbi stádiumban fedezzék fel olyan egyéneknél, akiknél a betegség kialakulásának magas a kockázata. Ahhoz, hogy a program minél sikeresebb legyen, négy külön vizsgálati csoportot is felállítottak. Az elsőbe azok a dohányosok tartoznak, akik már krónikus obstruktív tüdőbetegségben is szenvednek, míg a másodikba azok, akiket a COPD nem érint. A harmadik csoportba azok a nem dohányosok tartoznak, akik a COPD-nek érintettjei, míg a negyedikbe azok, akik nem. A programba tehát mindenki jelentkezhet, az egyetlen kitétel, hogy életkora 50 és 79 év között legyen, anamnézisében pedig ne szerepeljen tumoros betegség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezreket szűrhetnek
Egy képalkotó diagnosztikai szolgáltató támogatásával hamarosan lehetőség nyílik arra is, hogy közel ötezer, tüdőrák miatt veszélyeztetett ember térítésmentes mellkas CT-vizsgálatát végezzék el. A vizsgálat mellett a betegeket a leszokási programok egyikébe is igyekeznek majd bevonni, hogy a tüdőrák kialakulását elősegítő káros szenvedélytől mihamarabb szabadulhassanak.
Ez is érdekelhet
A program beharangozóján dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója elmondta, hogy intézetének egyik hosszú távú célja az, hogy a Hunchest program, és azzal együtt ez a szűrési mód bekerülhessen a népegészségügyi szűrőprogramok közé. Ez azért fontos, mert ez esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár égisze alatt futhatna, és lehetővé tenné a veszélyeztetett emberek szűrését. Ez mindenkinek megérné, hiszen ma a tüdőrák az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívást jelenti Magyarországon, az aggasztó statisztikák pedig elsősorban a szűrővizsgálatok rendszeresítésével és a megfelelő kezelés korai megkezdésével javíthatóak.
