Már több mint tíz éve megtartják a COPD világnapját, amelyen egészségügyi szakemberek és betegek közösen hívják fel a figyelmet a betegségre, valamint a megelőzés és a kezelés fontosságára. A világnap fő üzenete ? Nincs túl késő ? azt sugallja, hogy mindig tehetünk valamit tüdőnk egészsége érdekében, akár a COPD diagnózis előtt, akár azután.
A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy krónikus, többnyire visszafordíthatatlan betegség, amely a légutak beszűkülésével és a tüdőszövet károsodásával, egyes betegeknél tüdőtágulással jár. Rendszerint azért alakul ki, mert a légutakba kerülő cigarettafüst hatására a hörgők nyálkahártyája megduzzad, fokozott váladéktermelődés kezdődik, ez pedig tovább akadályozza a légúti áramlást. A légzés ? elsősorban a kilégzés ? nehezebbé válik, megnő a tüdőben rekedt levegő mennyisége. Ez a folyamat pedig nem fordítható vissza.
A betegség fő tünete a fizikai terhelésnél jelentkező nehézlégzés, a légszomj, a gyakori köhögés, a köpettermelés, és nem ritkán a sípoló légzés. A COPD tüneteinek súlyossága különböző lehet, és sajnos elérhetik azt a szintet, amikor már a munkában és egyéb mindennapi teendőkben is korlátozzák a beteget.
Célkeresztben a füst
A betegek állapota az idő előrehaladtával romlik, és az állapotromlás bizonyos tényezők hatására gyorsulhat. Ezek közül leginkább kiemelendő a dohányfüst: a COPD-s betegek 90 százaléka dohányzik vagy dohányzott a betegség kialakulásakor. További, a betegség súlyosbodását vagy a tünetek fellángolását okozó tényező lehet a légszennyezettség ? például a por, a háztartási vagy munkahelyi kemikáliák ?, a légúti fertőzések vagy az allergia. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a káros hatások kivédésével a betegség romlása jelentősen lassulhat. A dohányzás szerepét különösen ki kell emelni, mert gyakorlatilag ez a COPD legfőbb oka, mind a betegség kialakulását, mind pedig annak fokozatos romlását tekintve. A dohányzás pedig olyan szokás, amellyel az érintettek felhagyhatnak.
Azonnal kell cselekedni
A betegségre jellemző tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Ez azért kulcsfontosságú, mert a COPD esetleges megállapítása után a kezelés célja a tünetek enyhítése és az állapotromlás lassítása, jobb esetben megállítása. Ehhez viszont az kell, hogy a betegséget diagnosztizálják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COPD kezelése során alkalmazott gyógyszerek fő csoportját a hörgőtágítók képezik, amelyek a levegő áramlását teszik szabadabbá a légutakban, így a belégzéskor több oxigénhez jut a beteg, és ? ami nagyon fontos ? könnyebben lélegzi ki az elhasznált levegőt. A megfelelő kilégzés a tüdő ?kiszellőztetésével? a súlyos állapotromlást, a hetekig elhúzódó köhögéses állapotot, valamint a tüdő gyulladásos folyamatainak megelőzését segíti elő. A hörgőtágítók között vannak olyan, hosszabb távon ható inhalációs készítmények, amelyeket elég napi egyszer belélegezni, így igen hatékonyan alkalmazhatók a megelőző, fenntartó kezelésben.
Ez is érdekelhet
A COPD kezelése során alkalmazott gyógyszerek másik csoportját a tünetek súlyosbodása esetén alkalmazott gyulladáscsökkentő készítmények jelentik, amelyek a hörgőnyálkahártya gyulladását csökkentik, és megelőzik a gyulladás súlyosbodását. Ezekkel a korszerű okos készítményekkel elérhető, hogy a betegeket a COPD tünetei a lehető legkevésbé akadályozzák a hétköznapi tevékenységük végzése közben.
