A tuberkulózis pusztító kór volt, egykor minden negyedik ember ebben a betegségben halt meg. Az ellene való küzdelemben nagy előrelépést jelentett a védőoltás megjelenése és a tüdőszűrés elterjedése, ami már önmagában segítette a megelőzést, az időben való felismerést. A kór ma már gyógyszeresen jól kezelhető, és bár vannak rezisztens törzsei, korszerű gyógyszerekkel már azok is legyőzhetők.
A gümőkórt vagy tuberkulózist (tbc) a Mycobacterium tuberculosis okozza. Ez a baktérium a központi idegrendszert, a nyirokrendszert és a keringési rendszert is megtámadhatja, a leggyakrabban azonban a tüdőt betegíti meg. A kór a történelemkönyvekbe is bekerült, ugyanis az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt: Magyarországon 1901-ben a halálesetek negyedét okozta. Ekkortájt érdemelte ki a Morbus Hungaricus, azaz magyar betegség nevet.
Csaknem egyharmad
Persze nem csak hazánkban okozott komoly bajt ez a kór, az által okozott probléma világméretű volt: amíg nem volt ellene védelem, az emberiség csaknem egyharmada fertőződött meg vele élete során. A cseppfertőzéssel terjedő betegség főleg a háborúk, az éhínség, a hajléktalanság, az orvosi ellátás hiánya miatt tudott elterjedni.
Mivel hazánkban a tuberkulózis különösen nagy problémát okozott, hatalmas eredmény volt, amikor a XX. század elején vissza tudták szorítani a terjedését. A magyar népegészségügy egyik legnagyobb sikere volt ez, de sajnos csak átmenetileg volt eredményes, addig, amíg évenként mindenki behívót kapott a kötelező tüdőszűrésre. Ezt a vizsgálatot ma már kötelező jelleggel csak indokolt esetben rendelik el: akkor, amikor 100 ezer lakosból 25-nél több esetben diagnosztizálják a betegséget. Ez történt Hajdú-Bihar megyében három éve, amikor a kötelező vizsgálaton mintegy 350 ezer embernek kellett részt vennie.
Visszatérő vendég
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár a tuberkulózis időről időre még ma is felüti a fejét, visszaszorítását nagyban segíti az, hogy hazánkban 1954 óta kötelező a védőoltást alkalmazni ellene. Azok a csecsemők, akik a gyengített baktériumot tartalmazó vakcinát (BCG) megkapják, védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájával, a sokgócú gümős tüdőgyulladás és a gümős agyhártyagyulladással szemben. Középiskolában a védettséget az úgynevezett tuberkulin-próbával ellenőrzik, és a negatív, tehát reakciót nem adó diákokat újra beoltják. Ez sokat segít, viszont a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére még így sem alkalmas, és nem véd a felnőttkori tbc ellen sem. Az oltás csak arra alkalmas, hogy fertőzés esetén a betegség lefolyása jóval enyhébb, a védettség pedig nagyobb legyen.
Hazánkban a tbc kevés embert érint, éves szinten általában 1500-1800 betegről tudnak, ebből az új fertőzöttek száma 1000-1300. Azaz csak néhány százra tehető azon betegek száma, akik nem gyógyulnak meg egy év alatt. Ennek oka jellemzően az, hogy az érintettek vagy nem szedik rendszeresen a gyógyszerüket, vagy alkoholt fogyasztanak mellé. Utóbbi hatástalanná teszi a készítményt.
Kötelező hadviselés
Annak érdekében, hogy a tbc-t minél nagyobb eséllyel meggyógyítsák, gyógyszerei ingyenesek, a betegek ellátása pedig intézményi feladat. A kezelés rendszerint több tabletta együttes szedését jelenti, a terápia jellemzően legalább fél évig tart. Sőt a végleges gyógyuláshoz néha akár évekre is szükség lehet. A tuberkulózis kezelésével az a legnagyobb gond, ha a beteg egy rezisztens baktériummal fertőződik meg. Ebben az esetben a baktérium ellenáll a megszokott gyógyszereknek, ezért további készítmény beszerzése és alkalmazása válik szükségessé. Jó hír, hogy a betegség ma már az esetek túlnyomó részében gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul, bár ez attól függ, mennyire kiterjedt a kór. Egy kisebb góc esetén teljes lehet a gyógyulás, de elhanyagolt esetben akár halálos is lehet a fertőzés. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kezelés minél hamarabb megkezdődjön.
Megdöbbentő, de a tbc 2013-ban mintegy 1,5 millió ember halálát okozta világszerte. A szakértők szerint ez a második ?leghalálosabb" fertőző betegség az AIDS után, amelynek a számlájára 1,6 millió haláleset volt írható 2012-ben ? idézi a távirati iroda az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) idén márciusban közölt jelentését.
A dokumentumból kiderül, hogy az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban 65 ezer tbc megbetegedést regisztráltak 2013-ban, a teljes európai régióban pedig 360 ezret. Európában naponta átlagosan ezer ember fertőződik meg tuberkulózissal, a betegség elsősorban a kontinens keleti felén üti fel a fejét. A jelzett időszakban a tuberkulózis 38 ezer áldozatot követelt Európában, elsősorban a kontinens keleti felén, például Oroszországban, a balti államokban, Romániában és Törökországban. Azokban az országokban több a tbc-s eset, ahol alacsonyabbak a fizetések vagy jelentős bérkülönbségek vannak.
Ez is érdekelhet
Az egészségügyi szervezetek úgy vélik, hogy a jelenlegi trendeket alapján nincs sok esély arra, hogy teljesítsék azt a célkitűzést, mely szerint 2050-re eltüntetik a tbc-t Európából. A tájékoztató ismerteti, hogy egy régió akkor számít mentesnek e betegségtől, ha egymillió lakosra kevesebb, mint egy megbetegedés jut. Mint Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója kiemeli, a vírus multirezisztens törzse még mindig súlyos problémát okoz az európai térségben. Komoly gond, hogy a betegséget csak az érintettek 50 százalékánál diagnosztizálják, és közülük is csak minden másodikat sikerül meggyógyítani. Emiatt Marc Sprenger, az ECDC igazgatója úgy véli, hogy az unió és gazdasági térsége csak a következő évszázadra válik tbc-mentessé.
