Az agyi érbetegségek érrendszeren belül használt eszközökkel történő gyógyítása rengeteget fejlődött az elmúlt években, így ma már nagyobb eséllyel menthetők meg azok, akik időben segítséget kapnak. A stroke kezelésében ennek felismerése komoly áttörést hozott.
Az 1980-as évek óta folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy az agyi eret elzáró vérrögöt mechanikus úton távolítsák el, viszont ezek a kísérletek hosszú ideig nem vezetettek eredményre. A stroke-ot okozó agyi érelzáródás megnyitásának egyetlen eszköze egészen 2015 elejéig az intravénás trombolízis volt. Csak ekkor fejeződtek be ugyanis azok az összehasonlító klinikai vizsgálatok, amelyek bebizonyították, hogy ha a stroke-ot egy nagy agyi ér elzáródása okozza, akkor hatékonyabb az elzáródást okozó vérrög mechanikus eltávolítása, mint trombolízissel való feloldása. Ekkor születtek meg azok a nemzetközi ajánlások is, amelyek szerint az agyérelzáródás által okozott stroke-ot célszerű az intravénás trombolízis mellett mechanikus úton is kezelni. A kettő együtt ugyanis hatékonyabb, mint a csak intravénásan adott gyógyszeres vérrögoldás ? tudjuk meg dr. med. habil. Szikora István PhD neuroradiológus főorvostól.
Az ellátás gyorsasága továbbra is kulcskérdés, ha ugyanis nagy agyi terület nem kap vért, akkor annak pusztulása nagyon hamar bekövetkezik. Az idő tehát nagyon kritikus tényező, de pontos számokat mondani nagyon nehéz. ?Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a gyógyszeres vérrögoldás esetében 4,5 óra az a határ, amelynél a kezeléssel járó szövődmények száma már semlegesíti a kezelés előnyeit. Emiatt ennél későbbi időpontban a gyógyszeres kezelés már nem javallt. A mechanikus kezelésnél ez az úgynevezett időablak 6 órára tehető, de ez nem egzakt határ? ? emeli ki a főorvos.
Ez is érdekelhet
Általános szabály azért nincs, mert nagyon sokat számítanak az egyéni adottságok, így például az, hogy az adott beteg esetében mennyire hatékonyan működik a megmaradt érhálózat. Mivel pedig ezt előre megmondani nem lehet, az orvosok kénytelenek statisztikai eredmények alapján dönteni. Annak kiderítése érdekében mindenesetre komoly munka folyik, hogy egyénre szabott képalkotó vizsgálatokkal föl lehessen mérni az egyedi eseteket. Az ugyanis biztos, hogy vannak olyan betegek, akiknek fél óra is túl sok, és olyanok is, akiknél 10 óra után is érdemes elvégezni az elzáródást eltávolító műtétet. Ezt az egyénre szabott időablakot legjobban talán CT és MR vizsgálattal lehet majd meghatározni, de annak kidolgozása még folyamatban van, hogy ez hogyan történhet meg teljes biztonsággal. Az érelzáródás okának gyors feltárása azért is fontos, mert kis erek elzáródásakor továbbra is az intravénás trombolízis a helyes megoldás, a nagy ereknél viszont indokolt a mechanikus beavatkozás is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
