Dohányzás, mozgáshiány, egészségtelen ételek, túlzott alkoholfogyasztás, állandósuló stressz ? ha az előbbi tényezők az Ön életében is jelen vannak, vagy gyakoriak, jó esélye van, hogy valamilyen szív ? és érrendszeri betegség alakuljon ki Önnél. De változtatni sosem késő: az élete múlhat rajta. Ma Magyarországon a szívet és az ereket érintő betegségek a leggyakoribb egészségügyi problémának számítanak. Ha kialakulnak, romlik a fizikai teljesítőképességünk, fáradékonyak, gyengék leszünk, súlyosabb esetben hosszú távon is ápolásra szorulunk, romlik életminőségünk, életkilátásaink egyre rosszabbak lesznek. S bár e betegségcsoportnak vannak olyan rizikófaktorai, melyekre a hajlam öröklődhet ? a családban előforduló koszorúér-betegség, a vérnyomás és a koleszterin szint magassága, a hasi elhízás -, de néhány életmódbeli változással csökkenthetjük a veszélyt. Cigit le! Kezdjük egy ijesztő adattal: a dohányzás két-háromszorosára növeli annak esélyét, hogy halálunk oka szívbetegség legyen. Ez azzal magyarázható, hogy a dohányfüstben lévő anyagok szűkítik az ereket, csökkentik az érrendszer rugalmasságát. Az is rossz hír, hogy a passzív dohányzás is kárt okoz a szervezetben: más füstjét is kerülni kell. Bár a dohányzás ? különösen, ha évtizedekig tartott ? nem múlik el nyomtalanul, de a testünk szinte már órák múlva hálásan reagál, ha abbahagyjuk szándékos rombolását. Nyolc órával az utolsó cigaretta elnyomása után a vörös vértestecskékben oxigén váltja fel a mérgező szén-monoxidot, egy hónap elteltével pedig újra jobban és erőteljesebben fogjuk érezni az ízeket és a szagokat. Az is csak pár hónap kérdése, hogy a javuljon a vérkeringés, és legalább 30 százalékkal nőjön a tüdő kapacitása. Egy év sem kell ahhoz, hogy megszűnjön a dohányos köhögés, és a cigaretta elhagyása után két évvel csaknem felére csökken a szívinfarktus előfordulásának veszélye. Naponta, rendszeresen A napi, legalább félórás mozgással a szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérnyomás kockázatának csökkentésében nagyot léphetünk előre. Főleg a kocogás, a futás, a kerékpározás, az úszás javasolható, mert az erősportok emelik a vérnyomást. A stressz kezelésében is alapvető módszer a fizikai aktivitás, így nem csak testünket védhetjük, az idegeinket is kisimíthatjuk. Természetesen nem csak a megelőzésben fontos a mozgás: kialakult betegség, sőt például egy szívinfarktus után is sokat segít a rehabilitációban. Ilyen esetekben a kezelőorvossal kell megbeszélni, milyen testedzési programba kezdjünk. Egy biztos: ne a fotelban gyógyuljunk. 
Halálos négyes A fejlett nyugati országokban a férfiak és nők több mint fele túlsúlyos vagy kövér; a magyarországi adatok sem maradnak el az előbbitől. Az elhízás miatt kedvezőtlen anyagcsere-folyamatok alakulnak ki, melyek végső soron az érfalak károsodásához vezetnek. A metabolikus szindrómának nevezett tünetegyüttes ? hasi elhízás, cukorbetegség, hipertónia, zsíranyagcsere-zavar ? egy időben történő jelentkezése bizonyítottan több évet vesz el az életünkből. Testsúlycsökkentéssel, a már említett mozgásintenzitással, napi étrendünkben a zsírbevitel korlátozásával, az egészséges táplálkozásra való átállással sokat tehetünk a szívünkért. Csak néhány biztató adat: tíz kilós fogyással a szív- és érrendszeri társbetegségek kockázatát húsz, az éhgyomri vércukorszintet ötven százalékkal csökkenthetjük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
