Maga a hepatitisz egy görög eredetű kifejezés, amely szó szerint májgyulladást jelent. Habár a problémát egyebek mellett mérgezések és autoimmun folyamatok is kiválthatják, az esetek túlnyomó többségében vírusfertőzés áll a hátterében. Az érintett kórokozók mikrobiológiai tulajdonságaik, illetve felépítésük terén jelentős változatosságot mutatnak, így attól függően, hogy pontosan mely vírus támadta meg a szervezetet, többféle altípust is megkülönböztetünk. Ezeket a latin abc betűit használva hepatitisz A , B , C , D és E névvel illetjük. Tekintsük át tehát röviden, miben különböznek az említett megbetegedések egymástól!
- Hepatitisz A: a vírus a fertőzöttek székletében mutatható ki, leggyakrabban pedig szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztásával terjed, illetve szexuális érintkezés útján is átadható emberről emberre. Kórlefolyása többnyire egészen enyhe, akár teljesen tünetmentes, afertőzéslegyőzését követően pedig immunológiai védettség alakul ki a kórokozóval szemben. Súlyosabb megbetegedés inkább csak az idősekre és az egyéb májbetegségekben is szenvedőkre jellemző. A megfelelő higiéniai környezetnek köszönhetően Magyarországon csupán kisebb járványok fordulnak elő.
- Hepatitisz B: vér, nyál és egyéb testnedvek közvetítésével terjedő fertőzés, amelyet a fertőzött anyák gyermekeiknek is átadhatnak a szülés során. Emellett többnyire rosszul sterilizált fecskendők és injekciós tűk jelentik a fő veszélyforrást, kezdve az orvosi beavatkozásoktól a tetoválásokon át egészen az akupunktúrás kezelésekig. Ugyanakkor a kockázat egyértelműen az intravénás droghasználókra nézve a legmagasabb. Fontos megemlíteni, hogy nemi úton is továbbadható a vírus, emiatt a gyakori partnerváltás, az óvszerhasználat elmulasztása, illetve az ismeretlen emberekkel történő közösülés egyaránt növeli a rizikót a fertőzésre.
- Hepatitisz C: a betegséget okozó vírust 1989-ben fedezték fel, és többnyire fertőzött vér útján terjed, így szennyezett vér- vagy vérkészítmény-transzfúzióval, valamint injekciós tűk közvetítésével. A szexuális úton terjedés a hepatitisz C esetében is lehetséges, bár ritkábban következik be.
- Hepatitisz D: ezek a kórokozók csupán hepatitisz B-vel már fertőzött személyeket támadnak meg, így a D típusra tekinthetünk egyfajta felülfertőződésként is. Ettől függetlenül rendkívül veszélyes infekcióról van szó, amely az eredetinél sokkal súlyosabb tüneteket és következményeket okozhat a betegeknél.
- Hepatitisz E: a fejlődő országokban egyre gyakrabban okoz járványokat ez a típus, amely elsősorban szennyezett vízzel és étellel terjed.
A legveszélyesebb vírusok
A felsorolt vírusok közül érdemes külön is szót ejteni a B és a C típusról, amelyek a hepatitisz okozta halálesetek 96 százalékáért tehetők felelőssé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2015-ös adatai szerint világszerte mintegy 325 millió ember fertőzött e kórokozók valamelyikével, köztük 29 millió európai. Magyarországon évente körülbelül kétszázan veszítik életüket fertőző májgyulladás következtében, világos tehát, hogy a fenyegetés igenis valódi.
Természetesen ahogy szinte minden betegségre, úgy a hepatitiszre is igaz, hogy jobb megelőzni, mint gyógyítani. A prevenció legfontosabb eszközeként jelenleg az A és a B vírus ellen érhető el védőoltás. Utóbbit 1999 óta iskolai oltás keretében kapják meg a gyermekek Magyarországon, így a 13-33 éves korosztályba tartozó hazai lakosság hosszú távú védettséggel rendelkezik. A vakcina értelemszerűen a hepatitisz D ellen is védelmet nyújt. Hepatitisz E vírus ellen ugyancsak kifejlesztettek már védőoltást, habár ennek alkalmazása egyelőre nem terjedt el széleskörűen a világon, míg az RNS-vírusok közé tartozó hepatitisz C-vel szemben egyáltalán nincs hatásos vakcina.
A megelőzést szolgálja továbbá az általános higiéniai szabályok betartása, valamint a biztonságra vonatkozó ajánlások követése a szexuális együttlétek során.
Mi a teendő, ha már megtörtént a baj?
A hepatitisz A és E többnyire akut, enyhe tünetekkel jelentkező megbetegedést okoz, azaz a fertőzést az immunrendszer rendszerint önállóan is képes legyőzni. Ezzel szemben a B vírus az esetek 5-10 százalékában, a C vírus pedig 85-90 százalékban krónikus májgyulladáshoz vezet, amelynek talaján májzsugor, illetve a szerv rosszindulatú daganatos elváltozása alakulhat ki. Éppen ezért a heveny formában jelentkező, tehát hat hónapon túl is fennálló hepatitisz mindenképpen orvosi kezelést igényel.
A hepatitisz B okozta krónikus megbetegedés kezelésére többféle antivirális szer is elérhető. Bár ezek révén viszonylag jó hatékonysággal gátolható a vírusok szaporodása, illetve ezáltal a veszélyes szövődmények kialakulása, a jelenleg elérhető terápiás módszerekkel csak nagyon ritkán érhető el a teljes gyógyulás. Ezzel szemben a hepatitisz C ellen már létezik olyan ellenanyagmentes gyógyszer, amely kellemetlen mellékhatások nélkül is néhány hónap alatt végleg leszámol a betegséggel a fertőzöttek 95-100 százalékánál.
Nyilvánvaló, hogy az eredményes kezeléshez vezető úton az első lépéseket mindig a probléma felismerése és a diagnózis felállítása jelenti. Becslések szerint ugyanakkor Magyarországon a mintegy 70 ezer hepatitisz C vírussal fertőzött beteg közel fele nem is tudja magáról, hogy a kórokozó tartósan megtelepedett a szervezetében. Erre ugyanis csupán egészen általános testi tünetek hívhatják fel a figyelmet, így például gyengeség, fáradékonyság, ismeretlen eredetű hasfájás és étvágytalanság. Nem érdemes tehát még az ilyen, rövid távon ártalmatlannak tűnő panaszokat sem elbagatellizálni, hanem igenis forduljunk velük a háziorvosunkhoz! A krónikus hepatitisz B fertőzés szintén tünetmentes maradhat akár évekig, évtizedekig. Ha azonban mégis jelentkeznek panaszok, akkor azok az akut májgyulladáséhoz hasonlóak lehetnek: láz, fáradékonyság, étvágytalanság, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, sötét vizelet, agyagszínű széklet, ízületi fájdalmak és sárgaság.