Közelmúltbeli kutatások szerint az ember akár 150 évig is élhet, míg egy idén márciusban megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy ha létezik is egyáltalán felső határ e téren, azt még minden bizonnyal nem érte el az emberiség. Amit biztosan tudunk, hogy mindeddig a legmagasabb életkort egy francia asszony, Jeanne Louise Calment érte meg a világon: 122 évesen és 164 naposan hunyt el 1997-ben. Szintén ismert, hogy rohamosan növekszik a világban a centenáriusok, azaz a száz évnél tovább élő emberek száma. Egészen pontosan az 1970-es évek óta tízévente megduplázódott, így az övék a leggyorsabb ütemben növekvő demográfiai korcsoport.
Persze a fiatalabb korosztályok is szívesen megismernék a centenáriusok titkát, és az érintettek sok esetben jótanácsokkal szolgálnak a társadalom számára. Idén augusztusban például a 114 éves amerikai Elizabeth Francis osztotta meg a világgal saját tapasztalatait. Francis egyfelől hálás Istennek, amiért ilyen szép kort megért, másrészt a genetikája is szerencsés, hiszen édesapja 99, két nővére közül az egyik 95, a másik 106 évet élt. Ugyanakkor annak is nagy szerepe lehetett, hogy az idős asszony mindennapi életében több egészséges szokást is követett a több mint egy évszázad során. Nem iszik például alkoholt, nem dohányzik és nem jár gyorséttermekbe. Szabadidejében viszont mindig sokat kertészkedett, illetve amíg tudott, örömét lelte a főzésben is.
A szintén amerikai dr. Gladys McGarey szerint a három legfontosabb dolog, ha hosszú életre vágyunk, hogy engedjük el a stresszt, mozogjunk sokat, és mindegy, hol tartunk az életben, mindig legyenek távlati céljaink. McGarey doktornő elmúlt 102 éves, de mint azt egy idén májusi interjúban elárulta, igyekszik naponta sétálni és kerékpározni, amennyit csak a teste enged, tízéves terve pedig, hogy megalapítson egy olyan falut, ahol minden korosztály harmóniában élhet egymás mellett.
Természtesen a tudomány a centenáriusok személyes beszámolóin túl számos egyéb módon is igyekszik megfejteni a hosszú élet titkát, és az elmúlt években több olyan tanulmány látott napvilágot, amely hasznos iránymutatásként szolgálhat a témában. Ezek közül szemezgetünk az alábbi válogatásban.
Napi 22 perc séta
A fizikai inaktivitás, illetve az ülő életmód a korai halálozás jól ismert kockázati tényezője. Nem szükséges azonban órák hosszat egy edzőteremben izzadnunk mindennap ahhoz, hogy tegyünk ez ellen. Egy, a British Journal of Sports Medicine című folyóiratban idén októberben megjelent tanulmány szerint ugyanis mindössze napi 22 perc élénk séta már elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a sok ücsörgés negatív egészségügyi hatásait. Mint arról a The Guardian beszámolt, a svéd, dán és norvég kutatók közel 12 ezer ember egészségi állapotát és mozgási szokásait követték nyomon öt éven keresztül az 50 év feletti korosztályban. A résztvevőket két csoportra osztották attól függően, hogy naponta tíz és fél óránál kevesebbet vagy többet töltöttek-e ülve – irodában, tévé előtt stb. A vizsgálati időszak végére 805-en hunytak el, köztük számottevően nagyobb arányban azok, akik az inaktívabb csoportba tartoznak. A tanulmány szerzői szerint tehát legalább 22 perc séta mindenkinek kell naponta, hozzátéve persze, hogy a több ez esetben mindig jobb.
Ne becsüld alá a folyadékpótlás hatását
Egy 2023 elején az eBioMedicine által közölt tanulmány a vér nátriumszintje és a biológiai öregedés kapcsolatát vizsgálta. A nátriumszint ebben az esetben a közel 16 ezer résztvevő szervezetének hidratáltságát volt hivatott tükrözni, magyarán azt, hogy mennyire ügyeltek a megfelelő folyadékpótlásra. A résztvevőket 25 éven keresztül követték nyomon, és mint az eredményekből kirajzolódott, a magasabb nátriumszint felgyorsult biológiai öregedéssel volt kapcsolatba hozható, azon keresztül pedig különféle krónikus betegségek kialakulása és a korai elhalálozás megnövekedett kockázatával. „Az eredmények arra utalnak, hogy a megfelelő hidratálás lelassíthatja az öregedési folyamatokat, meghosszabbítva a betegségmentes életet” – fogalmazott Natalia Dmitrieva, a tanulmány vezető szerzője, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatója. A szakember a Medical News Today-nek nyilatkozva azt is elmondta, kutatásukat egy korábbi kísérletük inspirálta, amelyben megfigyelték, hogy nem megfelelő folyadékbevitel mellett a kísérleti egerek átlagosan hat hónappal rövidebb ideig éltek. Átszámítva ez mintegy 15 emberi évnek felel meg.
Az élethosszabbító nyolcas csokor
Egyetlen konkrét tanács helyett egy egész listát fogalmaztak meg kutatók az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság idei bostoni konferenciáján. Xuan-Mai T. Nguyen és munkatársai több mint 700 ezer katonai veterán egészségügyi adatait elemezve jutottak arra az eredményre, hogy nyolc életmódbeli szabály betartásával a férfiak átlagosan 23,7, a nők 22,6 évet nyerhetnek pluszban – számolt be róla a The Guardian. Hozzátették ugyanakkor, hogy noha a nyolc lépés együttesen fejti ki a legjobb hatást, csupán a lista egy-egy tanácsának megfogadásával is akár évekkel meghosszabbítható az élettartam. A nyolc életmódbeli tényező pedig a következő:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
- táplálkozz egészségesen
- kerüld a dohányzást
- éjszakánként pihend ki magad megfelelően
- maradj aktív fizikailag
- kezeld a mindennapos stresszt
- bulik alkalmával se igyál egyszerre sok alkoholt
- tartózkodj az opioid kábítószerektől
- tarts fenn pozitív társas kapcsolatokat
Nemcsak az ép test, az ép lélek is fontos
Habár nem életszerű, hogy mindig boldogok legyünk, a Harvard Egyetem egy hosszú évtizedekre visszanyúló kutatásának tanulsága, hogy a hosszú és egészséges élet titka a boldogságot nyújtó társas kapcsolatokban rejlik. „A jó gének is fontosak, de az örömteliség még inkább” – hirdeti címében a The Harvard Gazette egy 2017-es cikke a témáról. A világhírű felsőoktatási intézmény kutatói 1938-ban kezdtek nyomon követni 268 harvardi másodéves hallgatót, később kiterjesztve a vizsgálatot az eredeti résztvevők utódaira, illetve kontrollcsoportként bostoni belvárosi lakosokra is. „Meglepő felfedezés, hogy kapcsolataink, illetve az, hogy mennyire vagyunk boldogok kapcsolatainkban, erőteljes befolyással van egészségünkre. Fontos persze, hogy törődjünk a testünkkel, de a kapcsolatok ápolása is az öngondoskodás egy formája” – fogalta össze a több mint nyolc évtizede tartó kutatás következtetéseit Robert Waldinger pszichiáter, a Harvard orvosi karának professzora, a kutatási program igazgatója. „A magány megöl. Éppen olyan veszélyes, mint a dohányzás és az alkohol” – tette hozzá.
