Aki követi az egészségpénztárakról szóló írásainkat, már tudhat róla, hogy mennyi mindenre használható a pénztári megtakarítás. Nemcsak a gyógyszereket és a magánellátást fizethetjük belőle magunk és gyermekeink számára, de az önsegélyező szolgáltatásokon keresztül megkönnyíthetjük a szülés és gyermeknevelés időszakát is, még a kieső jövedelmünket is pótolhatjuk belőle. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője elmondja, hogyan!
Az egészségpénztári számlát legtöbben gyógyszervásárlásra és magánorvosi ellátásra használják. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen ma már egyre több ember jár magánrendelőkbe. A felmérések azt mutatják, hogy minden korcsoport, de különösen a fiatalok egyre sűrűbben választják a magánorvost az állami rendeléssel szemben. Ez persze részben kényszer is, hiszen az állami egészségügy a pandémia kezdete óta rendkívül leterhelt. Mi pedig egyre több mindenért magunk fizetünk. Olyannyira, hogy az uniós átlag felett költünk a saját egészségünkre, az egészségügyi kiadásinknak 30 százalékát zsebből fizetjük. Ez pedig egyáltalán nem olcsó, a jelenlegi gazdasági helyzet pedig nem könnyíti meg a helyzetünket. Már csak ezért sem érdemes kihagyni az egészségpénztárhoz kapcsolódó állami támogatást. (A pénztárba befizetett összeg 20 százalékát, legfeljebb 150 ezer forintot ugyanis visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból. Ne feledjük, hogy ha nem érjük el a maximális adó-visszatérítés keretet, akkor érdemes lehet az igénybe vett prevenciós szolgáltatások árát is elszámolni, amiért 10 százalék kedvezmény jár, és ha két évre lekötjük a pénztárban tartott pénzünket, az összeg 10 százalékát visszakérhetjük az adónkból.) De ha már van egészségpénztári számlánk, ne álljunk meg a gyógyszereknél és a magánorvosnál – javasolja a szakértő. Az egészségpénztár ennél sokkal többet is tehet értünk.
Várandósgondozás, születés, babaápolás és még több – mindent a babáért
Bármilyen örömteli is, az egyik legnagyobb anyagi megterhelést jelentő időszak életünk során a gyermekvállalás. Hatalmas változás egy pár életében, ha újabb taggal bővül a család. Ez jelentős anyagi terhet jelent, de némi előre tervezéssel sokat segíthetünk magunkon.
Az egészségpénztár szolgáltatásait például több élethelyzetben is jól használhatjuk. Ezek közt előkelő helyen áll a gyermekszületés és -nevelés. Itt nem elsősorban a babaápolási szerekre vagy védőoltásokra gondolunk, hanem az olyan önsegélyező szolgáltatásokra, mint a születési segély, a CSED, GYED, GYES kiegészítése, vagy a beiskolázási támogatás.
Mi is az az önsegélyező szolgáltatás?
Minden egészségpénztár kínálatában szerepelnek ilyen szolgáltatások, de nem minden pénztár hívja így, például a Prémium Egészségpénztárnál Családi kassza a neve. Több helyen nem is emelik ki külön, hogy egyik-másik szolgáltatás önsegélyező vagy egészségpénztári, inkább egy-egy téma köré rendezik a szolgáltatásokat. Ilyet találhatunk az OTP Egészségpénztárnál, a Patikánál vagy az IZYS-nél is.
A leglényegesebb dolog, ami megkülönbözteti az önsegélyező szolgáltatásokat más szolgáltatásoktól, az az, hogy önsegélyezésre csak a már 180 napja az egészségpénztárban tartott megtakarításunkat használhatjuk, ezt minden szolgáltatás részletes leírásánál megtaláljuk. Itt tehát szükség van némi előre tervezésre.
Új családtag – csökkenő jövedelem
Gyermekvállalás kapcsán a legnépszerűbb szolgáltatás a születési segély. Gyermek születésekor vagy örökbefogadásakor egy összegben legfeljebb 1 millió forint – az IZYS-nél például 2 millió forint – kifizetését kérhetjük az egészségszámlánkon lévő 180 napos egyenlegünkből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A lehetőségek itt még nem érnek véget. Sok család számára probléma, hogy a gyermek születése után az otthon maradó szülő jövedelme csökken, éppen akkor, amikor nagyon is szükség volna rá. Erre két szolgáltatás is megoldást jelenthet.
CSED, GYED majd CSES és GYET<span> </span>mellé is
Az egyik a gyermekgondozási támogatás. Ennek keretében a CSED vagy GYED ellátásunk alapjául szolgáló (tehát a korábbi, a jogszabálynak megfelelően számításba vett) jövedelmünk és az állami ellátás, tehát a CSED vagy GYED összege közötti különbséget vehetjük fel az egészségpénztári számlánkról. Ezt egészen addig kérhetjük, amíg jogosultak vagyunk az ellátásra.
A kifizetésnél a korábbi nettó jövedelmet veszik figyelembe a pénztárak, kivéve az IZYS-t, ahol a bruttó jövedelem és a kapott ellátás közötti összeg kifizetését kérhetjük. Az OTP Egészségpénztárnál pedig visszamenőleg 4 havi ellátást kaphatunk meg vagy igényléskor, vagy a jogosultság lejárta után utólag.
A CSED, GYED ellátásunk megszűnése után kérhetjük a gyermeknevelési támogatást. Ezzel a kapott GYES és GYET összegét egészíthetjük ki. Az egészségpénztárból legfeljebb az állami ellátásunk összegét kérhetjük az ellátásra való jogosultság teljes időtartama alatt. Ez ugyan nem túl nagy összeg, de a pénztárból duplájára emelhetjük.
Hogyan kérhetjük a kifizetést?
Az önsegélyező szolgáltatásokra jellemző, hogy mindig igazolnunk kell a jogosultságunkat. Így a gyermekgondozási és gyermeknevelési támogatások esetén szükség lesz az ellátás megállapításáról szóló határozatra, illetve a bankszámlakivonatokra, amelyek igazolják, hogy kapjuk az ellátást.
Mindenhol figyeljünk a 180 napos várakozási időre. Ezenkívül még egy határidőt kell tartanunk: a benyújtott dokumentumok nem lehetnek 120 napnál régebbiek.
Kombináljuk a kedvezményeket!
Az önsegélyező szolgáltatásokkal valóban csökkenthetjük némileg a nehezebb időkben ránk nehezedő anyagi terhet, de azért ne feledjük, hogy a legnagyobb előny mégis az, hogy minden pénztári befizetésünk után igénybe vehetjük az adó-visszatérítést. Igyekezzünk ezt minél jobban kihasználni.
Ha megtehetjük, kombináljuk egymással a támogatásokat és támogatott hiteleket – mondja a szakértő. Ha például babaváró hitelt is felvettünk, annak egy részét betehetjük az egészségpénztárba, majd szülési segély formájában, vagy gyermekgondozási és gyermeknevelési támogatások formájában ismét felvehetjük. A jogosultságot igazolnunk kell – emeli ki a szakértő, – de az összeg felhasználását már nem, azt arra költhetjük, amire akarjuk. A babaváró hitel szabad felhasználási lehetősége tehát megmarad, de közben kaptunk utána 20 százalék adó-visszatérítést.
Ugyanezért fontos, hogy az a családtag kérje a szolgáltatást, akinek megfelelő nagyságú személyi jövedelemadója van, tehát lehetőleg ne az, aki otthon van a babával vagy nagyobb összegű családi adókedvezményt kap, mert neki nem biztos, hogy van miből adó-visszatérítést kérnie.
Ez is érdekelhet
A kisbabás korszak végén se feledkezzünk meg az egészségpénztárról, mert a nagyobb gyermekek nevelésénél is hasznos lesz. Óvodás, iskolás gyermekek tanévkezdéssel kapcsolatos költségeit fizethetjük innen, főiskolás, egyetemista fiataloknak pedig a tandíját, kollégiumi vagy albérleti díját egészíthetjük ki a pénztárból.
