Bár sokak szerint nem tesz jót az agynak, ha túl sok időt töltünk videojátékokkal, egy friss kutatás szerzői szerint nem ez a helyzet: a nemrégiben megjelent tanulmányban azt írták, azoknak a gyerekeknek fejlődött a leginkább az intelligenciája, akik rendszeresen videojátékozhattak órákon át – számolt be róla a WebMD .
Intelligensebb lehet, aki többet videojátékozik?
A tudósok több mint kilencezer, 9-10 éves gyereket kértek meg arra, hogy teszteket töltsenek ki – ezek az intelligenciájuk mérésére szolgáltak –, illetve megkérdezték tőlük, hogy egy nap körülbelül hány órát töltenek tévézéssel, videók és közösségi oldalak nézegetésével, valamint videojátékozással. Mint kiderült, a gyerekek átlagosan napi 2,5 órát nézték a televíziót, fél órát tölthettek a közösségi oldalakon és egy órát videojátékozhattak.
A kutatók két év múlva több mint ötezer alannyal megismételtették a teszteket, és kiderült, hogy azoknak a gyerekeknek fejlődött leginkább az intelligenciája, akik több időt töltöttek videojátékozással – átlagosan 2,5 ponttal volt magasabb azokénál, akik kevesebbet játszhattak számítógépes játékokkal.
A képernyőidő és a kognitív képességek
A tudósok azt is megvizsgálták, hogyan hat az „egyéb képernyőidő” – vagyis a tévénézés, a videók megtekintése és a közösségi média böngészése – a gyerekek kognitív képességeire. Arra jutottak, hogy ezeknek nem befolyásolták a gyerekek kognitív képességeit – sem pozitív, sem negatív hatása nem volt a gyerekek intelligenciájára.
A szakemberek szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a videojátékok a megszokott környezethez képest egy másik, „gazdagított” környezetet biztosítanak, amelyben a gyerekeknek más típusú feladatokat kell teljesíteniük, mint a valóságban. Ez pedig az Amerikai Pszichológiai Társaság egyik tagja szerint aktív stratégiát, tervezést, döntéshozatalt és végrehajtást igényel. Ezt minél többet gyakorolja valaki (vagyis minél többet videojátékozik), annál jobban stimulálja azokat az idegpályákat, amelyek segítenek elérni a játékbeli célokat, később pedig a valóságban is részt vehetnek a döntési folyamatokban. A tévézéssel, a videózással és közösségi médiával eltöltött órák viszont passzív képernyőidőnek számítanak, és azért nem tesznek intelligensebbé, mert nem igényelnek olyan agymunkát, mint egy számítógépes játék.
Ez is érdekelhet
Lehetséges veszélyek
Míg egyesek örülnek, hogy a gyerekeik a virtuális világban felfedezett új kihívásoknak köszönhetően intelligensebbé válhatnak, mások óvatosságra intenek, kiemelve, hogy a videojáték-szenvedély szorongáshoz, depresszióhoz és elhízáshoz is vezethet. Az említett tanulmány – amit egyébként nem támogattak videojátékokat gyártó cégek – nem vizsgálta, hogy a gyerekek testi-lelki egészségére, alvására és érzelemvilágára milyen hatással lehetnek a videojátékok. De aki emiatt aggódna, annak figyelmét a szakemberek is felhívják, hogy nem a számítógépes játékok jelentik az egyetlen lehetőséget a gyerekek intelligenciájának növelésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
