Az Egyesült Államok Erdészeti Hivatalának kutatásai alapján úgy tűnik a keleti parton és a Középnyugaton egyre növekvő számban előforduló szív- és érrendszeri, valamint alsó légúti halálesetek szoros összefüggésbe hozhatók a régióban található 100 millió fa kivágásával. Bár a vizsgálati eredmények megerősítik azokat az elképzeléseket, melyek szerint a természetes környezet jelentős hatással van az emberek egészségi állapotára, a kutatóknak nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk a fakitermelés és az egészségi állapot között, így a kettő közti kapcsolat továbbra sem világos.
A tudósok 1300 megyéből és 15 államból származó demográfiai, halálozási és erdészeti adatokat vizsgáltak meg az 1990 és 2007 közötti időszakból. Az adatok összevetése után kiderült, hogy az egészségügyi mutatók jelentősen leromlottak a smaragd kőris kéregrontó néven ismert kártevővel fertőzött régiókban.
A kártevő pusztításának következtében ezeken a területeken a többi régióhoz képest 15.000-rel több szív- és érrendszeri haláleset és 6000-rel több alsó légúti eredetű haláleset történt. A tudósok szerint a fák pusztulása és a halálozási arány növekedése közti kapcsolat azután is megmaradt, hogy olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az etnikai hovatartozás, az iskolázottság és a havi kereset.
"Kétség sem férhet hozzá, hogy a halálozási arány nem az iskolázottság, a bevétel, vagy valami más változó miatt nőtt meg hirtelen: ez a növekedés csakis a fák pusztulásával hozható összefüggésbe" - nyilatkozta Geoffrey Donovan, az Erdészeti Hivatal kutatóintézetének munkatársa. "Az összefüggés ugyanis minden megyében, eltérő demográfiai összetétel esetén is megmaradt."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A smaragd kőris kéregrontót 2002-ben Detroit mellett fedezték fel. A kártevő mind a huszonkét, Észak-Amerikában őshonos kőrisre veszélyt jelent, mivel a fertőzött fákat szinte kivétel nélkül elpusztítja. A kutatás részletes leírása az American Journal of Preventive Medicine című szaklap februári számában olvasható.
Legjobban: