Az allergiás reakció lényege, hogy a szervezet eltúlzott választ ad egyes idegen, de ártalmatlan anyagokra, belélegzett részecskékre. A panaszokat (például szem-, orr-, szájpadlás- vagy torokviszketést, könnyezést, orrdugulást vagy -folyást, tüsszögést és köhögést) kiváltó dolgokat pedig allergéneknek nevezzük. Ebbe a csoportba számos növény pollenje mellett több olyan, potenciálisan irritáló anyagot is sorolhatunk, amelyek otthonunk különböző pontjain, illetve a levegőben terjengve is nagy mennyiségben megtalálhatóak. Az alábbiakban ismertetjük a leggyakoribb beltéri allergéneket, illetve sorra vesszük, mit tehetünk a tünetek megelőzése vagy mérséklése érdekében.
Allergének: kellemetlen lakótársak?
Az egyik leggyakoribb otthoni allergén a háziporatka, amely elhalt emberi hámsejtekkel táplálkozik, ezért nagyszerűen érzi magát az ágyunkba, ágyneműnkbe fészkelve. De allergizálhatnak akár egyes szobanövények, a házi kedvenceink, vagy a fürdőszobában és a tapéta alatt könnyen elterjedő penészgomba is. Ráadásul ezek mindegyike megtalálható a bútorokra leülepedett porban, így akár egy alapos takarítás, portörlés is jelentősen ronthat panaszainkon, ha felkavarjuk az allergéneket.
Kellemetlen tüneteket okozhat továbbá – bár általánosan nem soroljuk az allergének közé – a beltéri dohányzás következtében megrekedt cigarettafüst is. De a túl erős vegyszerekből visszamaradt páracseppek és egyes illatanyagok is kiválthatnak torokkaparást, köhögést, könnyezést az érzékenyeknél.
Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy a jó időben gyakrabban kinyitjuk az ablakot, a friss levegővel együtt pedig a növényi polleneket is beengedjük az otthonunkba. Tavasszal jellemzően a mogyoró, az éger, a nyár, a nyír, a kőris és pázsitfűfélék, nyár végén és ősz elején pedig az üröm és a parlagfű pollenjével van tele a levegő. Az allergiások számára tehát minden egyes szellőztetés magában hordozza a nyugtalan, átköhögött éjszaka kockázatát.
Légtisztítók: mit szűrnek ki a levegőből?
Ha az otthonunkban hemzsegnek az allergizáló tényezők, az nemcsak a nyugodt alvást lehetetleníti el, hanem az otthoni munkavégzéshez szükséges koncentráció is nehezen megy majd az állandó köhögés, tüsszögés miatt. Nagyon fontos tehát, hogy megpróbáljunk minden tőlünk telhetőt megtenni annak érdekében, hogy minél kevesebb allergén terjengjen lakásunk levegőjében. Igyekezzünk tisztán és pormentesen tartani az otthonunkat, azonban – ahogy már fentebb utaltunk rá – nem mindegy, hogy mivel takarítunk.
Portörléshez ajánlott beszerezni néhány mikroszálas törlőkendőt, azok ugyanis kevésbé kavarják fel a port és az allergéneket, mint például a papír törlőkendők. Hetente legalább egyszer porszívózzuk ki a lakást – az ágyat, kanapét is – egy nagy teljesítményű, HEPA szűrős készülékkel. A felmosást is legalább ilyen rendszerességgel ajánlott beütemeznünk, ugyanis ezzel is leszámolhatunk a letapadt porral. Ilyenkor használjunk meleg vizet, és lehetőleg valamilyen természetes, káros anyagoktól mentes fertőtlenítőszert. Bánjunk óvatosan az erős vegyszerekkel, vagy ha ilyeneket kell használnunk, akkor viseljünk addig maszkot, utána pedig alaposan szellőztessünk ki. A szellőztetés azonban nemcsak takarítás közben/után ajánlott, hanem mindennap kétszer, főleg akkor, ha egész nap otthon tartózkodunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jó szolgálatot tehet továbbá egy légtisztító is, amely kiszűri a levegőből a zavaró részecskéket, a por és egyéb allergének mellett a vírusokat és a baktériumokat is beleértve. A kínálatban találhatunk olyan készüléket, amely még a HEPA standardnál is százszor kisebb, akár 0,003 mikron méretű – tehát a legkisebb ismert vírusnál is apróbb – részecskéket is kiszűri a levegőből. Ez azért fontos előny, mert az ilyen kis méretű "betolakodók" a belélegzésük után a tüdőnkből akár a véráramunkba is bekerülhetnek, így pedig könnyedén eljuthatnak a többi, létfontosságú szervünkhöz is, gyulladást okozva ott. Érdemes továbbá olyan berendezést választani, amely működés közben elég csendes ahhoz, hogy ne zavarja meg álmunkat. Így ugyanis alvás közben is működtetni tudjuk a levegőszűrőt, ami különösen hasznos azoknak, akik a pollenszezonban éjszakai tünetekkel és állandó kialvatlansággal küzdenek. Praktikus funkció továbbá, ha az eszköz az allergizáló részecskék érzékelése esetén nagyobb teljesítményre kapcsol, ám közben nem növekszik számottevően a zajszintje.
Figyeljünk a páratartalomra!
A tünetek még hatékonyabb száműzése érdekében ajánlott a tollal töltött ágynemű-garnitúrát antiallergén, magas hőfokon is mosható darabokra cserélni, a vastag, nehéz szőnyegektől pedig megválni. Az ágyneműhuzatot hetente mossuk ki legalább 60 Celsius-fokon – ekkora hőmérséklet már elég ahhoz, hogy a poratkák elpusztuljanak. Ellenőrizzük rendszeresen a bútorok hátulját, a falakat, a sarkokat, a nyílászárók körüli területeket és a vizesblokkokat is penészgomba után kutatva. Gondoskodjunk továbbá a levegő ideális – 40-60 százalékos – páratartalmának fenntartásáról is.
Ez is érdekelhet
A túl párás levegő esetén ugyanis nagyobb eséllyel telepszik meg otthonunkban a penészgomba és a háziporatka, a túl száraz levegő azonban nyálkahártya-irritációhoz vezet, amely szintén kiválthat allergiára emlékeztető tüneteket. Az otthoni levegő ideális páratartalmának biztosításában segítségünkre lehet egy megfelelő párásító készülék. Törekedjünk arra, hogy olyat válasszunk, amely természetes párásítási technológiát alkalmaz. Kerüljük például az UV-fényes és ultrahangos párásítókat. Érdemes megfontolni azonban egy kombinált, 2-az-1-ben készülék beszerzését is, amely egy légtisztító és egy párásító előnyeit is ötvözi.
