Szervezetünk nagyon hatékonyan működik: a felvett táplálékból, vízből és a belélegzett levegőből képes kinyerni a számára hasznos tápanyagokat, a felesleget, illetve a káros anyagokat pedig kiválasztja. Ezektől vizelet, széklet vagy izzadság formájában megszabadulunk. A legfontosabb méregtelenítő szerveink közé tartozik a májunk, a tüdőnk, a vesénk, sőt még a bőrünk is. Az elmúlt évtizedekben azonban a szerveinkre olyan terhelés nehezedett, mellyel egyre nehezebben birkózik meg egyedül.
Bármennyire is bizarrnak hangzik, a környezetünk tele van egy sor olyan anyaggal, melyek kellő koncentrációban akár halálosak is lehetnek. Ezek forrásai a legtöbbször pont azok a vegyületek, tárgyak, ételek, melyektől az életünk könnyebbé, gyorsabbá, kényelmesebbé, sőt biztonságosabbá válik. Toxikus lehet az autóinkból kiáramló gáz, a zöldségekben és gyümölcsökben megtalálható műtrágya-maradvány, a készételek adalékanyagai vagy a vízben található fertőtlenítőszerek.
A belélegzett levegőben rengeteg káros részecske található meg, a szénmonoxidtól a metánig - ezek forrásai közé tartoznak a kipufogógázok és a gyárak kéményei. Kutatások sokasága bizonyítja, hogy a szmog és a légszennyezettség felelős az asztmások és allergiások számának növekedéséért. A vízben (bár kis koncentrációban) nemcsak nehézfémek, fertőtlenítőszerek, klór és ammónia oldódnak fel, hanem gyógyszerek, tisztítószerek is. Bár hazánkban meglehetősen jó a víz minősége, időnként előfordulhat, hogy a vízben betegségeket okozó paraziták, baktériumok is megtelepednek - ennek pedig súlyos fertőzés is lehet a végeredménye.
A legtöbben az élelmiszereken keresztül veszik magukhoz a méreganyagokat: ezek elsősorban az adalékanyagok - ételfestékek, ízfokozók, tartósítószerek, stabilizátorok stb. - vagy műtrágyamaradványok. A zöldségekbe, gyümölcsökbe könnyen átkerülhetnek a földben lévő toxikus anyagok (pl. nehézfémek) is. Sok vitát kiváltott kérdés, hogy az élelmiszereinkben mennyi hormon, antibiotikum vagy egyéb gyógyszer található meg, illetve, hogy milyen hatással van a szervezetünkre a genetikailag módosított élelmiszer.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem szabad elfeledkeznünk a közvetlen környezetünkről sem: bár egyre több intézkedés történik a kockázatok megelőzésére, otthonainkban, épületeinkben (különösen a régi építésűekben) komoly mennyiség található meg mérgező festékekből, azbesztből.
Az is mérges, aki jó kedélyű!
Sajnos, nemcsak a környezetünk felelős azért, hogy a szervezetünkben felhalmozódnak a méreganyagok: az életmódunk is nagyban befolyásolja, hogy a szervezetünkben mennyi a toxin, hogy milyen hatékonyan működnek a méregtelenítő szerveink, ezen keresztül pedig azt is, hogy hogy mennyire vagyunk képesek "hatékonyak" lenni. A mérgekkel teli szervezet fogékonyabb a betegségekre és ennek bizony külső jelei is vannak. Ilyen külső jelek a pattanások, a hajhullás és a túlsúly.
Ez is érdekelhet
A legkárosabb életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás , a mértéktelen alkoholfogyasztás, a zsírban, cukorban és mesterséges adalékanyagokban teli ételek. Mivel ezek komoly munkára késztetik a méregtelenítő szerveinket, ha nem hagyunk nekik egy kis szünetet - azaz, nem iktatunk be időről-időre egy salaktalanító kúrát -, akkor könnyen felmondhatják a szolgálatot.
