Az Országgyűlés elfogadta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvénycsomagot. Azért kellett ismét hozzányúlni a Munka törvénykönyvéhez, mert az helyenként nem felelt meg uniós irányelveknek – mutat rá a Telex.
Bár a leendő édesapák most jól jártak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a javaslat fontos pontokon tovább gyengíti a munkavállalók jogait a foglalkoztatókkal szemben.
Nem mindenki akarja majd kivenni az apanapokat
Bár az azóta megszüntetett Technológiai és Ipari Minisztérium azt emelte ki a benyújtás után, hogy duplájára nő az apanapok száma, azt nem tették hozzá, hogy a tíz nap a minimum, amit az uniós irányelv alapján teljesítenie kellett Magyarországnak. Az EU szándéka szerint ennek fizetett szabadságnak kell lennie, amelyre a távolléti díj legalább hetven százaléka jár a dolgozónak. A magyar verzió szerint az első öt napban a távolléti díj száz százalékát kapják meg a munkavállalók, a második öt napban viszont már csak negyven százalék jár.
A MASZSZ szerint nehéz mást látni emögé, mint hogy a kormány nem akarja, hogy az apaszabadság második felét is kivegye az apák nagy része. A szakszervezet javaslata szerint az apasági szabadságnak legalább tizenöt, ikrek esetén pedig húsz munkanaposnak kellene lennie, és teljes idejére járnia kéne a távolléti díj száz százalékának.
Könnyebbé vált az elbocsájtás
A most elfogadott módosítás bevezeti a „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” fogalmát, és ezekre az esetekre megkönnyíti a munkaadóknak az érintett munkavállaló elküldését. Ez leginkább a fizikai dolgozókat érintheti hátrányosan, náluk fordulhat elő gyakrabban, hogy tartós egészségkárosodás miatt nem képesek korábbi pozíciójukban dolgozni. A módosítás után a munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan személy úgy maradhat a cégnél, hogy nem keresnek neki másik munkakört, de nem is rúgják ki, hanem egyszerűen nem dolgozik és így nem jár neki munkabér. Ebben az esetben nyilván inkább magától felmond majd a munkavállaló, ez pedig a cégnek kedvez, hiszen nem kell elbocsátania, és megspórolja a végkielégítést.
A szabadnapok választása is elvész
Az eddigi szabályozás szerint a dolgozók évi hét szabadnapot akkor vehetnek ki, amikor szeretnének, a többiről pedig a munkaadó dönthet. A módosító viszont tartalmazza, hogy a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” megtagadhatja még ennek a hét napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.
Ez is érdekelhet
Az uniós irányelv azt is előírta Magyarországnak, hogy vezesse be a gyerekesek számára a gyerek nyolc éves koráig járó, évi négy hónapos szabadságot. Ennek nem kell fizetett szabadságnak lennie, de opcionálisan mindkét szülő számára lehetővé kellene tenni a kivételét. A megszavazott javaslatban viszont 4 hónap (több mint 60 munkanap) helyett csak 44 nap szerepel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
