„Ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el” – áll a tanévkezdésről szóló rendeletben , amely július 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A lehetséges jogalkotói szándékról Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagóguskar elnökét kérdezték az InfoRádióban.
Negatív következménnyel is számolni kell
Több ok miatt is bizonytalan a szeptemberben induló tanév lefolyása. Horváth Péter szerint ide tartozik egyebek mellett a háború, illetve az energiaárak drasztikus emelkedése is. A téli időszakban a gázkészlet elhasználása is komoly problémát okozhat a közintézményekben, így elképzelhető, hogy célszerűbbnek látják majd a digitális oktatás bevezetését. Az alsó tagozatos diákoknál azonban az otthoni tanulásnak negatív következményei is lennének.
„Sok esetben nem is a tananyag elküldése, az online órák módja okozza a diákok és a pedagógusok számára a nehézséget, hanem a mindennapi élmények hiánya, amelyek nem feltétlenül a tananyaghoz kapcsolódnak. Az inspiráció, egymás segítése, maga a szocializálódás folyamata egy hosszabb távú áttérésnél a legnagyobb problémát jelenti” – magyarázta.
Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára szerint nincs szó arról, hogy hosszabb szénszünetek lesznek az iskolákban. Az esetleges online oktatásról pedig azt mondta, hogy ilyen korábban csak a koronavírus-járvány miatt történt, most viszont a normál ügymenetbe is bekerült ez a lehetőség. Felléphetnek ugyanis olyan előre nem látható és elháríthatatlan helyzetek – például egy közmű-meghibásodás –, amelyek akadályozzák a jelenléti oktatást, a digitális tanrendre való áttéréssel viszont elkerülhető a rendkívüli szünet bevezetése. Az „elháríthatatlan okok” egyébként nincsenek konkrétan definiálva a rendeletben.
Legjobban: