A dohányfüst káros hatásaival háromféleképpen találkozhatunk: elsődlegesen úgy, ha valaki cigarettázás közben szívja be a füstöt, másodlagosan passzív dohányosként, harmadlagosan pedig a dohányos környezetében található tárgyakon keresztül. Ha ugyanis valaki a lakáson belül gyújt rá, nikotin és szén-monoxid szabadul fel, ami nemcsak a levegőbe kerül, hanem erősen kötődik a bútorokra, szőnyegekre, függönyre is, ráadásul még a porra is lerakódik. A cigaretta szaga beleivódik mindenbe: a tárgyakba, a ruhákba, valamint a hajon és a bőrön is jól érezhető. Sőt, egy idő után szemmel látható nyomot is hagy.
Passzívan is veszélyes
Több tanulmányban kimutatták már, hogy azon nem dohányzóknak, akik 8 órán keresztül cigarettafüstös zárt térben tartózkodtak – tehát passzívan dohányoztak –, olyan magas volt a szénmonoxid-hemoglobin-szintje, mintha maguk is nagyjából öt szál cigarettát szívtak volna el. Így tehát könnyen ők is érintettek lehetnek a dohányzók körében gyakorta jelentkező hörgőgyulladással, amely hosszú távon tüdőtágulást, asztmát, krónikus tüdőbetegségeket vagy akár tüdőrákot is okozhat.
Nem meglepő az sem, hogy azok a gyermekek, akik olyan lakásban nőnek fel, amelyben rendszeres a dohányzás, jóval nagyobb valószínűséggel kapnak hörghurutot, vagy lesznek asztmás betegek. Ők ugyanis nemcsak a levegőn keresztül érintkeznek a nikotinnal, hanem a használati tárgyakon keresztül is bejuthat a szervezetükbe a toxikus anyag, például ha a játékaikat a szájukba veszik. A tartósan dohányos környezetben élő kicsik gyakrabban néznek szembe allergiával kapcsolatos betegségekkel is, ahogy könnyebben alakulhatnak ki különböző torkot vagy fület érintő fertőzések náluk. Jellemző, hogy esetükben csecsemőkorukban többször jelentkeznek hasfájós tünetek, nyugtalanabbak, és hatványozottan megnő még a bölcsőhalál kockázata is.
A házi kedvenceket is veszélyezteti
A dohányfüst a lakásban tartott állatok számára is ártalmas, méghozzá fokozottan, hiszen jóval többet tartózkodnak zárt térben, mint az emberek, ezért még töményebben lélegzik be azt. A nikotin a szőrös kisállatok bundáján is megtapad, ami tisztálkodás során a nyálukba is bekerül. Ráadásul a kisebb termetű állatok a dohányfüsttől szennyezett szőnyeg közelében lélegeznek, így esetükben az átlagnál nagyobb eséllyel alakulhat ki tüdőrák. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb orrú kutyafajtáknál a nikotin elsősorban tüdőrákot, míg a hosszabb orrúaknál orrüregi rákot okozhat.
Tisztább levegőt!
A friss levegő elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük mentális és fizikai egészségünket. Éppen ezért a rendszeres és alapos szellőztetés minden lakásban létfontosságú, de beltéri dohányzás esetén különösképpen. Ahelyett, hogy hosszan, résnyire nyitnánk az ablakot, törekedjünk inkább a rövid, de annál intenzívebb szellőztetésre: nyissuk jó nagyra az ablakokat legalább 5-20 percig, és igyekezzünk egy intenzív kereszthuzattal kisöpörni az elhasználódott benti levegőt.
Ez is érdekelhet
Egy dohányfüsttel átitatott zárt tér levegőjének egészségesebbé tételéhez ugyanakkor nem árt bevetni egyéb módszereket is. Ezt megtehetjük például a különböző ion-, ózon- és káros vegyszermentes technológián alapuló légtisztító készülékek használatával. Ezek a praktikus szerkezetek az optimális mértékű párásítás közben kiszűrik a levegőben található káros anyagok komoly hányadát, amelyek így nem tudnak a lakásban sem lerakódni. A légtisztítók folyamatos használatával nemcsak a dohányfüst, hanem számos más kórokozó és irritáló anyag is eltávolítható, így egyaránt kímélik az aktív és a passzív dohányzók szervezetét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
