Júliusban derült ki, hogy a rezsicsökkentés addigi formájában megszűnik itthon, augusztus 1-től ugyanis a kormány korlátozza a lakosság számára a kedvezményes áron fogyasztható földgáz és villamos energia mértékét. Ez a Magyar Villamos Művek (MVM) tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy mérési pontonként, azaz mérőnként a villamos energia esetében évi 2523 kWh, míg a földgáznál évi 1729 m3, azaz 59 132 MJ fogyasztásig lehet igénybe venni a rezsicsökkentett árszabást. Minden ezen felüli kWh, illetve m3 után a piaci árat kell fizetni. Ha a földgázt nézzük, a fogyasztási limit feletti új ár hétszerese az eddigi rezsicsökkentett árnak, a villamos energiát illetően pedig duplázódásról beszélhetünk.
A szigorítás érthető módon sokakat rosszul érintett, hiszen nemcsak a rezsiárak, de szinte minden drágult az utóbbi időben. Sőt, elemzők szerint további áremelkedésre kell készülni. Ezért olyan fontos, hogy tisztában legyünk vele, mivel és hogyan tudunk spórolni. Cikkünkben most ahhoz adunk hasznos tippeket, tanácsokat, mit tehetünk a konyhában azért, hogy csökkenjenek a kiadásaink.
Inkább A, mint G
Az első és legfontosabb, hogy megnézzük, mennyire energiatakarékosak a konyhában használt készülékeink (pl. hűtőszekrény, mosogatógép). Mint arra az Európai Unió tájékoztató oldala rámutatott, a készülékeket – 2021 márciusa óta, a korábbi A+ -tól D-ig terjedő minősítés helyett – egy A-tól G-ig terjedő skálán rangsorolják aszerint, hogy mennyi energiát fogyasztanak: a sötétzöld címkés A osztályúak a legkevésbé, míg a piros színnel címkézett G osztályúak a leginkább energiaigényesek. Bár az energiatakarékos berendezések mindig drágábbak, hosszú távon megéri ezeket választani, hiszen sokat spórolhatunk a segítségükkel. Ez főleg akkor fontos, ha a gépek állandóan működnek, mint például egy hűtőszekrény.
Apropó hűtőszekrény – az MVM arra figyelmeztet, hogy a régi készülékek rendkívül energiapazarlóak lehetnek. Mint írták, a modern berendezések áramfelvétele akár 40 százalékkal is alacsonyabb lehet, mint a nyolcvanas években gyártott hűtőszekrényeké. Egy táblázat segítségével a különbséget is szemléltették: ebből egyebek mellett az derült ki, hogy – kombinált hűtő-fagyasztó készülék esetén – egy nem beépített, 250 literesnél kisebb, átlagos új berendezés napi áramfogyasztása 0,79 kWh, míg a legkorszerűbb készüléké 0,55-től kezdődik.
Kiemelendő, hogy a villanykörték, lámpák is azok közé a termékek közé tartoznak, amelyeket energiafogyasztási címkével látnak el – energetikai besorolásuk ugyanúgy A-tól G-ig terjed –, és mivel a konyhában is világítunk, érdemes annak is utánajárni, mennyire energiatakarékosan tesszük ezt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint az energiatakarékos izzók akár 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos villanykörték, ráadásul élettartamuk is jóval magasabb (akár nyolc-tízezer óra is lehet, szemben a hagyományos izzók átlagos ezer órájával).
Mutatjuk, hogyan csökkentsük a rezsit a régi lakásokban
A rezsicsökkentés részleges kivezetése a magyarországi ingatlanpiacon is jelentős átrendeződést hozhat. A hirdetésekben egyre több bérbeadó tünteti fel az energetikai besorolást, vagy az átlagos fűtés- és villanyszámlákat. Az Ingatlan.com szakértője szerint most sem késő korszerűsítésbe fogni, hiszen az ilyen befektetés már a következő egy-két évben megtérülhet.
„Akár 60 százalékkal csökkenthetjük a rezsikiadásainkat”
Az emberiség túlfogyasztási kultúrája előbb-utóbb teljesen kifosztja bolygónk erőforráskészleteit. Nagyon fontos lenne tehát, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a környezettudatos és energiatakarékos szemléletmód. A rezsiköltségek növekedése miatt ez ráadásul anyagi értelemben is lényeges lenne. A témáról Kump Edina környezetkutatóval, a Körforrás alapítójával és szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Fűtési módok: van, ami veszélyes lehet
A rezsidíjak emelkedése miatt sok szó esik a különböző fűtési módokról, a kényszerhelyzet pedig veszélyes megoldásokra is ráveheti az embereket. Mit érdemes tudni az egyes technológiák egészségügyi hatásairól, beleértve a legújabb, legkorszerűbb megoldásokat is?
Miért ne fűtsük fel télen 26 fokosra a lakást?
Vannak, akik élőhelyük vagy lakásuk adottságai miatt egész évben kénytelenek az átlagosnál melegebb környezetben élni, míg mások kimondottan szeretik, ha télen is kellemes hőmérséklet uralkodik minden helyiségben, ezért a fűtési szezon kezdetével azonnal felcsavarják a termosztátot. Ez azonban anyagi-, klímavédelmi-, és egészségügyi szempontból sem szerencsés. Mutatjuk, miért érdemes visszavenni egy kicsit.
Kézi mosogatás vagy mosogatógép?
Rengeteget spórolhatunk akkor is, ha okosan mosogatunk. Sokak számára meglepő lehet, de a mosogatógép jóval energiatakarékosabb, mint a kézi mosogatás – feltéve persze, ha a megfelelő készüléket választjuk, és körültekintően használjuk. Az MVM azt írja, hogy egy 8 terítékes mosogatógép 11-13 liter, egy 12-14 terítékes pedig mindössze 13-15 liter víz és 0,8-1,2 kWh áram felhasználásával mossa el és szárítja meg az edényeket. Ha ennyi koszos edényt kézzel szeretnénk elmosni (ráadásul ugyanolyan eredménnyel, mint a gép), akkor sokkal több időre, vízre és energiára lenne szükségünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mosogatógép kiválasztásánál az energiatakarékosság mellett érdemes odafigyelni a tisztítási és szárítási hatékonyságra. Ezenfelül a gép mérete is fontos, mivel a nagyobb készülékek gazdaságosabbak, mint a kisebbek. Ami a gép használatát illeti, igyekezzünk csak akkor bekapcsolni, ha előtte telepakoltuk. Ha nincs tele, de mégis mosogatni szeretnénk, és az edények szennyezettsége megengedi, válasszuk a rövid- vagy takarékprogramot. Ezzel kb. negyedével kevesebb energiát használunk el, mint normál program esetén. Az előmosogatás funkció szintén energiaigényes, így csak akkor vegyük igénybe, ha az edények állapota valóban indokolja. Ügyeljünk arra is, hogy ne mindig magas fokon járassuk a mosogatógépet: használjuk gyakrabban 50 Celsius-fokon, de időről időre futtassunk le egy 60 fokos programot is, hogy a készülék tiszta maradjon.
Ha nincs mosogatógépünk – mert természetesen nem mindenki engedheti meg magának, hogy vegyen –, akkor gyűjtsük össze a koszos edényeket, és állóvízben mosogassuk el azokat, folyóvizet pedig inkább csak az öblítéshez használjunk. Így jelentős összeget spórolhatunk. A MEKH felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy egy csöpögő csap naponta több liternyi vízveszteséget okozhat, így célszerű ellenőrizni, nem áll-e fent nálunk ilyen probléma. Amennyiben van rá lehetőségünk, a felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében akár víztakarékos rózsákat is felszereltethetünk a csapokra.
Melegíteni, hűteni – energiatakarékosan
Aki sokat forgolódik a konyhában, annak érdemes tisztában lennie azzal, hogyan süthet-főzhet úgy, hogy közben ne pörgesse túl a villany- és vízórát. Az Energy Saving Trust azt tanácsolja, gondoljuk át, hogyan melegítjük meg az ételt. Ha például kis mennyiségről van szó, határozottan takarékosabb a mikrohullámú sütő használata, mint a gáztűzhelyé vagy az elektromos főzőlapé. A vizet vízforralóban melegítsük fel, ahelyett, hogy a tűzhelyen tennénk meg ugyanezt. Ha már felforrt, átönthetjük abba az edénybe, amelyikben szükség van rá. Arra azonban figyeljünk, hogy csak annyi vizet használjunk, amennyi valóban kell – a nagyobb mennyiségű víz felforralása ugyanis több energiát, időt igényel. Sütés közben ne nyissuk ki percenként a sütő ajtaját, mert ezzel csak energiát pazarolunk, elszökik a hő. Inkább az üvegen keresztül próbáljuk megállapítani, hogy áll az étel. Szintén jó lehetőség lehet a spórolásra, hogy amit kézzel is meg tudunk szépen, kevésbé időigényesen csinálni – aprítás, keverés stb. –, ahhoz lehetőség szerint ne használjunk elektromos eszközöket.
Ugyancsak érdemes észben tartani a MEKH javaslatát, miszerint csak akkor kapcsoljuk be a tűzhelyet, ha teljes mértékben előkészítettük az adott ételt. Villanytűzhelyen csak síkfenekű edényben főzzünk, de a kuktafazék is praktikus, mert a legtöbb étel esetében akár 30-40 százalékkal lerövidítheti a főzési időt, hangsúlyozza a hivatal. Ügyeljünk továbbá a főzőfelület tisztaságára és arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén; elektromos készülék esetében használjunk a főzőlap átmérőjének megfelelő méretű edényt. A sütőt is mindig tartsuk tisztán, mert így jobban visszaveri a hőt.
Ami az energiatakarékos hűtést, fagyasztást illeti, a legfontosabb, hogy jó – azaz minél hűvösebb – helyen legyen a hűtőszekrény, így ugyanis alacsonyabb lesz az áramfogyasztása. Soha ne állítsuk tehát fűtőtest vagy tűzhely közelébe, és óvjuk a közvetlen napfénytől! Arról szintén gondoskodjunk, hogy legyen egy legalább 10 cm-es rés a hűtőszekrény mögött, hogy a hő könnyebben távozhasson. Az ajtaját ne hagyjuk hosszabb ideig nyitva, mert akkor több energiát használ fel ahhoz, hogy lehűtse a benne lévő ételeket, italokat. Forró ételt semmiképpen ne tegyünk be a hűtőbe vagy a fagyasztóba, mindig várjuk meg, amíg kihűl, így a készüléknek nem kell extra energia ahhoz, hogy újra lehűljön. Állítsuk be a helyes hűtési hőmérsékletet is – ez a hűtőben 7 Celsius-fokot, a fagyasztóban pedig -18 Celsius-fokot jelent –, és rendszeresen ellenőrizzük hűtőhőmérővel. Végül, de nem utolsósorban bizonyos időközönként olvasszuk le a készüléket, mert a vastag jégréteg szigetelőként funkcionál, következésképp rontja a hűtés hatékonyságát.
Ez is érdekelhet
Mint látható tehát, bár a konyha egy rendkívül energiaigényes helyiség, számtalan lehetőséget rejt magában a spórolásra. Ha az energiatakarékos készülékek beszerzése valami miatt nem megoldható, koncentráljunk az apróbb változtatásokra, amelyek összeadódva szintén nagy segítséget jelenthetnek. Ne feledjük továbbá, hogy az energiatudatos életmód a Föld megóvása szempontjából is kiemelten fontos.
