Az élelmiszerpazarlás világszerte óriási méreteket ölt. Egy átlagos, 4 fős magyar háztartás például egy év alatt csaknem 130 ezer forintnyi élelmiszert dob a kukába. Készételekből évente fejenként mintegy 14 kilogramm kerül a szemetesbe, míg a zöldségekből és gyümölcsökből 5,9 kilót, pékárukból pedig 5,3 kilónyit dobunk ki. A megdöbbentő mennyiségű élelmiszer kidobásának legfőbb oka, hogy sokkal nagyobb adagokat vásárolunk és főzünk meg, mint amennyit megeszünk. De ide sorolható az is, hogy sokszor már akkor kidobjuk a termékeket, ha a minőségmegőrzési időnél aznapi vagy másnapi dátum van feltüntetve.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2022 januárjában kiadott egy hiánypótló „lejárati útmutatót”, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így annak lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert azonnal ki is kell dobni. Egyes, lejárt minőségmegőrzési idejű termékek akár még hetekkel, hónapokkal később is elfogyaszthatóak. A Men’s Health gyűjtése szerint azonban az alábbi élelmiszerekkel nem érdemes kísérletezni: ha a csomagolás szerint már lejártak, semmiképpen se együnk belőlük!
Kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk az élelmiszereken: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel. A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk jelölésére szolgál. Ezeknél komoly egészségügyi kockázattal számolhatunk, ha a lejárat után fogyasztunk belőlük. A hosszabb ideig eltartható élelmiszereken viszont minőségmegőrzési idő szerepel, amely azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárható a gyártó által garantált minőség: a megszokott íz, illat, szín és állag. Az adott dátumot követően ugyan veszíthetnek élvezeti értékükből ezek a termékek, de ettől még nem válnak fogyaszthatatlanná.
Tápszer, tojás, tejtermékek
A legfontosabbal kezdjük a listát: a csecsemőtápszerrel. Sok babának – akit nem tud szoptatni az édesanyja – ez az egyetlen táplálékforrása, arra viszont figyelni kell, hogy csak a címkén szereplő dátumig tartalmazza garantáltan a megfelelő mennyiségben a tápanyagokat. Ha tehát a lejárat után is ezzel etetjük a babát, annak könnyen tápanyaghiány lehet a vége.
A tojások jellemzően három-öt hétig tarthatóak el, és általában az a dátum szerepel a dobozon, ameddig biztosan friss marad hűtés nélkül is. De ha otthon hűtőben, 4 Celsius-fokon tároljuk, akkor ennél tovább is fogyasztható marad a tojás. Fogyasztás előtt mindenképpen ellenőrizzük a frissességét: merítsük bele egy pohár vízbe, és ha lesüllyed, akkor még fogyasztható – de ha lebeg a víz tetején, akkor dobjuk ki a tojást. Azokat a darabokat is dobjuk ki, amelyek a hazaszállítás alatt megrepedtek. A főtt tojást a főzéstől számítva maximum egy hétig fogyaszthatjuk el – akkor is, ha a főzés közben megrepedt a héja. A tojáshelyettesítők pedig bontatlanul 10 napig, felbontás után pedig maximum 3 napig áll el.
Nyers, pasztőrözetlen – vagyis hőkezelés nélküli – tejtermékek fogyasztását semmilyen körülmények között sem ajánlják a táplálkozási szakértők, ugyanis számos kórokozóval fertőzöttek lehetnek. Minden más tejterméket el kel fogyasztani a rajta szereplő dátumig. A tej felbontás után általában egy hétig, egyes tejtermékek pedig néhány napig állnak el – mint a joghurt, a tejföl vagy a kefir. Alapszabály viszont, hogy semmiképpen ne fogyasszunk olyan tejterméket, amely savanyú szagú vagy ízű, elszíneződött vagy darabos. A különböző típusú sajtok eltérő ideig őrzik meg frissességüket.
A krémsajt, a túró, a ricotta és a csomagolt reszelt sajt nagyjából 1 hétig áll el, felbontás után viszont gyorsan ellepi a penész. Ezt követően az egész élelmiszert ki kell dobni, akkor is, ha csak egy kis részén indul el a penészedés. Hasonlóan rövid ideig tarthatóak el a lágy sajtok, mint a brie, a gorgonzola és a camembert. A félkemény és kemény sajtok ennél jóval tovább fogyaszthatóak maradnak. A cheddar, a gouda és a svájci sajt bontatlanul legfeljebb hat hónapig, felbontás után pedig 3-4 hét áll el. Ha a külseje esetleg bepenészesedik, akkor azt 1 centi vastagon le kell vágni, és úgy még fogyasztható a sajt. A kemény sajtok – például a parmezán – még a lejárati dátum után is sokáig ehető, ha levágjuk róla a penészt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hústermékek, zöldségek
A friss húsokon látható lejárati dátumokat mindenképpen vegyük komolyan, ezeken ugyanis számos kórokozó elszaporodhat, amelyek hosszú „állás” után könnyen megbetegíthetnek minket. Azonban a fogyaszthatósági határidő előtt is körültekintőnek kell lennünk: ügyeljünk rá, hogy a hús mindenhol alaposan átfőjön/átsüljön.
A húsboltban, kilóra vásárolt, feldolgozott húskészítmények csak 3-5 napig állnak el. Ezt követően veszélyes elfogyasztani ezeket – főleg, ha már nyálkássá és büdössé válnak. A friss, sütni való kolbászt is meg kell enni 1-2 napon belül, a szárazkolbászt pedig legfeljebb hat hónapig tárolhatjuk hűvös, fénytől védett helyen. A vákuumcsomagot hústermékek pedig általában néhány hétig fogyaszthatóak, felbontás után viszont maximum 1 hétig maradnak frissek.
A zöldségek is viszonylag gyorsan megromló élelmiszereknek számítanak, hiszen igen magas a nedvességtartalmuk. A fejes saláta például nagyjából öt napig áll el a hűtőszekrényben, de csak akkor, ha nem nedvesedik be. A káposzta ennél tovább is eltartható, de le kel szedni a külső leveleit, ha már fonnyadásnak indulnak. A csomagolt salátakeverékeken feltüntetett lejárati dátumra is figyelni kell, a jelzett időpont után ugyanis benyálkásodnak a levelek. A zöldségcsírák viszont a lejárat után még 1-2 napig fogyaszthatóak, de csak akkor, ha nem látjuk még rajtuk a fonnyadás jeleit.
Gyümölcsök, lekvárok, gyümölcslevek
A friss bogyós gyümölcsök tele vannak antioxidánsokkal és vitaminokkal, ezért ajánlott gyakran fogyasztani ezekből. Azonban nagyon gyorsan megromolhatnak, ezért a vásárlástól számított 3-5 napon belül meg kell ennünk vagy fel kell használnunk mindet. De akár le is fagyaszthatjuk – így akár egy évig is eláll. Ügyeljünk arra, hogy a hűtőben tárolt bogyókat ne mossuk meg előre, csak közvetlenül elfogyasztás előtt – a nedves gyümölcsök ugyanis nagyobb valószínűséggel penészednek meg.
A legtöbb lekvár bontatlanul 6-18 hónapig jó, felbontás után pedig – a hűtőben tárolva – 6-12 hónapig áll el. Ha idővel kikristályosodik benne a cukor, attól még megehetjük, ám ha penész jelenik meg az üvegben, dobjuk ki.
A pasztőrözetlen gyümölcslé fogyasztása esetén igen nagy az ételmérgezés kockázata, így nem érdemes sokáig állni hagyni. A frissen facsart gyümölcslevek csak rövid ideig tarthatóak el, néhány napon belül meg kell innunk azokat. A tartósított gyümölcslevek ezzel szemben 7-10 napot is kibírnak a hűtőben felbontás után.
Meddig fogyasztható a maradék étel?
A legtöbb maradék jóval rövidebb ideig áll el, mint azt sokan gondolják – nagyjából három-négy napig. Ezt követően ki kell dobni, különben ételmérgezést kockáztatunk. Fontos ugyanakkor, hogy a megfőzés után két órán belül hűtőbe kerüljön az étel – csak így lesz napokig biztonságosan fogyasztható. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a sütőolaj nagyjából egy évig eláll a polcon, felnyitás után pedig körülbelül hat hónapig fogyasztható – de akár hosszabb ideig is jó lehet, amennyiben távol tartjuk a hőtől és a fénytől. Idővel azonban avas, keserű ízűvé válnak az olajok, ilyenkor mindenféleképpen ki kell dobnunk azokat.
