A túlsúly kialakulásában elsősorban a mozgáshiány vagy a túlzott élelmiszerfogyasztás játszik szerepet - ezt a német Die Welt online kiadása sem vitatja, ugyanakkor a német lap szerint a kutatók további tényezőket is vizsgálnak, és egy teljesen hétköznapi jelenség is hirtelen gyanússá vált a szemükben.
A lakásban lévő por, illetve a porcicák elsősorban a földön kúszó-mászó kisgyerekek miatt lehetnek problematikusak. A modern háztartásokban keletkező por ugyanis tartalmazhat olyan vegyi anyagokat, amelyek esetleg - egyelőre nem bizonyítottan - szerepet játszatnak az elhízásban. A szóban forgó vegyi anyagok aktiválhatják a zsírsejteket , amelyek pedig a zsírtárolást indíthatják be. Minderről amerikai kutatók az Environmental Science & Technology című szaklapban számoltak be. Ugyanakkor ezt a hatást a tudósok csak és kizárólag sejtkultúrákban mutatták ki.
Ráadásul egyféle "sejtvonalat" vizsgáltak , a 3T3-L1-vonalat, miközben ennél jóval többféle sejtkultúrán kell még a jövőben ellenőrizni a hatásmechanizmust a szakértők szerint. (A többi sejtkultúráról áttekintést ad a Wikipedia szócikke. )
A sejtkultúrák jelentősége, hogy ezekkel a zsírsejtek differenciálódását lehet tanulmányozni. (Így az elhízás okainak tisztázását is segítheti a kutatás.) Mint Pintér Zoltán Szegedi Tudományegyetemen készített doktori disszertációjából kiderül, a "zsírsejtek differenciálódásával kapcsolatos ismereteink ma igen gazdagok", hiszen abban a folyamatban, amelyben az őssejtekből zsírsejtek lesznek, a preadipocita sejtek (elősejtek vagy elkötelezett sejtek a magyar szakirodalomban - ilyenek a már említett 3T3-L1-vonal sejtjei is) fontos köztes lépcsőt jelentenek. Az őssejtből elősejt, az elősejtből pedig zsírsejt alakul ki ugyanis bizonyos hatások - hormonok - nyomán.
Környezeti hormonok
A mostani amerikai kutatás eredménye azért aggasztó, mert már rendkívül kis mennyiségű por esetén is kimutattak sejtdifferenciálódást befolyásoló hatást. A mostani kísérletben szereplő mennyiségnél az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) szerint a gyermekek szervezete naponta jelentősen nagyobb mennyiségű port vesz fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az amerikai Duke Egyetemen dolgozó Christopher Kassotis és munkatársai most olyan anyagokat vizsgáltak, amelyek az úgynevezett endokrin rombolók közé tartoznak, amelyek a szervezet hormonális szabályozását befolyásolják - többnyire károsan. Ezek rendkívüli módon elterjedt szintetikus vagy természetben is előforduló anyagok, amelyek beavatkoznak a hormon-háztartásunkba. Ezért nevezik ezeket környezeti hormonoknak is.
Olyan anyagokról van szó, amelyek bizonyos - sokszor műanyagból készült -, a mindennapokban gyakran használt tárgyak és csomagolóanyagok rugalmasságát, puhaságát vagy tűzállóságát javítják. Növény-védőszerekben és kozmetikumokban is előfordulhatnak ilyen hormonális hatású adalékok. Környezeti hormonokat százas nagyságrendben ismernek a tudósok, de még messze nem vizsgálták meg az összes emberi testre gyakorolt hatását. Állatkísérletekből korábban már ismert volt, hogy néhánynak van hatása a testsúly növekedésére is.
Aggódjunk-e?
Kassotisék most azt vizsgálták, hogy az ilyen anyagok háztartási porban kimutatható maradványai biológiailag aktívak-e. Tizenegy lakásból, házból gyűjtöttek be pormintákat, és ezután a begyűjtött anyagot az elősejt-kultúrákhoz adták. Ráadásul azt is vizsgálták, hogy a már említett szerves anyagok (lágyságot, rugalmasságot fokozó vegyi anyagok stb.), amelyek a belső terekben gyakran kimutathatóak, a gyógyszerkutatásból ismert szerekhez hasonlóan fejtik-e ki a hatásukat.
A kísérletekben a szóban forgó vegyi anyagokat a zsírsejtek növekedését aktiváló gyógyszerekkel vetették össze. A sejtkísérletek tanúsága szerint a zsírsejtek érni kezdtek és "készleteket" halmoztak fel. (Azaz az elhízási folyamathoz hasonló jelenség indult be.) A 11 házi porminta közül hét eredményezte, hogy az elősejtek valódi zsírsejtté fejlődtek és triglicerideket - zsírokat - halmoztak fel. Kilenc minta pedig az elősejtek osztódását váltotta ki. Csak egyetlen minta nem keltett semmilyen hatást a sejtkultúrára. A tesztelt 44 szerves kemikália közül 28 fejtett ki hasonló hatást az elkötelezett sejtekre. A kutatók már 3 mikrogramm mennyiségű pornál is kimutattak hatást, amely 16 ezerszer kevesebb, mint amennyit egy kisgyermek szervezete felvesz a porból. (Ez ugyanis 50 milligrammot tesz ki.)
Ez is érdekelhet
A Die Welt által megkérdezett, a kutatásban részt nem vevő szakértők kérdéseket is megfogalmaztak az új eredmények kapcsán. Egyelőre nem követhető ugyanis pontosan, hogy mi történik a környezeti hormonokkal a szervezetünkbe bekerülve, illetve ha bejutnak az élő szervezetbe, akkor kifejtik-e a kísérletben leírt hatást. A mostani kutatást végző tudósok is hangsúlyozzák, hogy mindezt szintén ki kellene vizsgálni. Éppen ezért egyelőre túlzás lenne kijelenteni, hogy az otthon szálldogáló porcicák vagy a lerakódott por szervezetbe jutása elhízáshoz vezetne.
