Az új tanulmány szerint a kereset növekedésével a kidobott élelmiszer mennyisége is nő. Napi 7 dollár (átszámítva 2166 forint) feletti jövedelem esetén jellemző a leginkább. A kidobott ételek mennyisége ráadásul akár kétszer akkora is lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja lenne. Az ENSZ megállapítása szerint ugyanis a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért a kidobott, elpocsékolt élelmiszerek felelősek. Az élelmiszerpazarlás megállítása nyereség a fogyasztóknak és a bolygónak is - hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója.
Alábecsülték a mennyiséget
Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszer-veszteség. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO), a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott adatokat, és ebből számolták ki az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségét. Számításuk szerint az elpocsékolt étel napi szinten 527 kalória fejenként.
Egyre nagyobb a baj
Az élelmiszer-pazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. "Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki az ételt" - állítják a kutatók. A szakemberek szerint azonban már kis változtatásokkal - például az élelmiszeradagok csökkentésével - is jelentősen csökkenteni lehetne az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Nagyon fontos, hogy változtassunk a fogyasztói magatartásunkon, például ne vásároljuk túl sokat egyszerre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszer-veszteséggel, amely még azelőtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerülne. Az általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba a fogyasztóhoz jutás során vagy a konyhában. A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszer-hulladék mennyiségét. "Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszer-problémáit a jövőben" - mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.
Legjobban: