Februárban tekintélyes összegeket kapnak a gyermekes háztartások, a nyugdíjasok, a 25 év alattiak. Közben viszont a kiadások is magasabbak és a megtakarításokat megeszi az infláció. Mit lehet ilyenkor tenni? Ebben segít Tudatos Vásárlók Egyesülete, amely a mindennapos kiadásokba tartozó élelmiszerekkel kapcsolatosan gyűjtött össze megfontolandó szempontokat, illetve felhívja a figyelmet egy új kezdeményezésre is.
Mit lehet tenni?
A rövid válasz, hogy ésszel kell vásárolni. A tartósabb élelmiszerekből érdemes kisebb készletet felhalmozni, de csak annyit, amennyi valóban el fog fogyni. A fenti említett beérkező extra pénzek miatt pedig mindenki maradjon az eddigi vásárlási magatartásánál. Tehát csak azért, mert több van a tarsolyban, nem kell többet vagy drágábbat venni.
A boríték módszer
Érdemes elővenni a boríték módszert, amelynek lényege, hogy a beérkező pénz alapján rendszerezzük a havi kiadásokat. Tehát meg kell határozni, mennyi menjen élelmiszer-vásárlására, rezsire, egészségügyi kiadásokra, közlekedésre és még sorolhatnánk. Ha pedig sikerül tartani a menetrendet és valamelyik "oszlopban" marad pénz, azt el lehet tenni a megtakarítások közé és örülni neki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felültervezés
Tudatos döntés, ha az élelmiszereknél egy kicsit magasabb összeget szánunk a kiadásokra. Fontos, hogy nem extra vásárlásokról van szó, hanem arról, hogy a következő hónapokban legyen tartalék a drágulás finanszírozására. Ha pedig mégsem emelkednének az árak, akkor a többlet megint mehet a tartalékba.
Adjuk tovább
Ez is érdekelhet
Aki megteheti, az ingyen pénzből jótékonykodjon. E tárgyban indult egy kezdeményezés is " Továbbadó " néven a Facebookon. Ahogy a szervezők írják: "A befizetett adónk mindannyiunk közös pénze. Ha visszakapjuk, olyan helyről fog hiányozni a pénzünk, ahol nagy szükség lett volna rá".
