A KSH nemzetközi tanulmányában a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálták gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából. Az eredményekhez az ENSZ adatait vették alapul – írja az Index. A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívás most a nagyvárosokban.
A fenntarthatósággal kapcsolatban három fő terület játszik kulcsszerepet a városok fejlesztésében: környezeti, gazdasági és társadalmi. A környezeti pillér alapvetően a környezetvédelmi szempontokat foglalja magában. A gazdasági a városi területek gazdasági versenyképességét, míg a társadalmi a méltányosságot, a jóllétet és az alapvető emberi szükségletek kielégítését jelenti. A vizsgálatok eredményeképpen elkészíthető a magyar városok gazdasági és környezeti szempontú komplex fenntarthatósági rangsora.
A dobogósok
A kutatás egyik részeként a gazdasági teljesítményt vizsgálták a megyei jogú városok tekintetében. Itt figyelembe vették az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát. Az e fejlődési cél inkább gazdasági fókuszú jelzőszámai alapján a legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd vannak.
Egy másik mutatóban a KSH az ipari adatokat, innovációkat, valamint az infrastruktúrákat vette górcső alá. Az összesített teljesítménye alapján kiemelkedő Győr mindhárom vizsgált szempont esetében kedvező, átlag feletti értékekkel rendelkezik. Szintén megnézték, hogyan alakulnak a városokban a fenntarthatósági és közösségi szempontok. Ebben Érdnek, Esztergomnak és Veszprémnek a legkiegyensúlyozottabb a teljesítménye, míg a legtöbb negatív mutató Salgótarjánt és Nyíregyházát jellemzi.
Tiszta környezet és dinamikus fejlődés
A korábban említett perspektívák alapján sikerült rangsorolni a megyei jogú városokat. Messze a legjobb helyezést két város ért el: Győr és Veszprém. Az előbbi, a régmúltú vásár- és kereskedőváros ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt számos kiemelkedő adat alátámasztja. A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungária autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat. A kiváló munkalehetőségek következtében magas a városban az egy lakosra jutó nettó jövedelem, ugyanakkor alacsony a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya. Kiemelkedően tiszta a környezet. Veszprém közvetlenül Győrt követi, és nincs is köztük sok különbség. Itt az egyetem jelenleg is meghatározó szerepet tölt be a város tudományos életében, ráadásul műemlék város lévén egy igazán élhető város, ezt mutatja a lakók környezetükkel való elégedettsége, mely Győrével azonos értékű.
A második helyezett Esztergom, aminek kimagasló értékeihez a város legfőbb munkaadója, a Suzuki és a hozzá szorosan kötődő szatellitcégcsoportok járulnak hozzá. Szintén második lett Érd, ahol rendkívül magas az egy főre jutó nettó jövedelem, míg Sopron a számtalan problémája mellett élhető, tiszta levegője miatt került be a másodikok közé. A vesztes Salgótarján, hiszen a három vizsgált szempont alapján is a legrosszabb helyen végzett.
Ez is érdekelhet
Egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy tavaly mik voltak a világ legélhetőbb városai. Akkor első helyen Bécs szerepelt, de a dobogóra felkerült Koppenhága, illetve Zürich és Calgary is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
