A majomhimlő átadásához jellemzően szoros testi kontaktus szükséges. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben a majomhimlőhöz hasonló himlővírusok a különféle textíliákon, így a ruhákon, ágyneműkön, törölközőkön is képesek túlélni. Különösen kedvelik továbbá a sötét, hűvös, alacsony páratartalmú környezetet – írja a webMD , nyomatékosítva, hogy emiatt nagyon fontos, hogyan kezeljük a szennyest, különösen akkor, ha valaki majomhimlős a háztartásban.
A CDC szerint a majomhimlő vírusa akkor kerülhet át például a ruházatra, ha az érintkezik a fertőzött személy bőrkiütéseivel vagy testnedveivel. Dr. Robert Glatter, a New York-i Lenox Hill Kórház sürgősségi orvosa azt mondta, a majomhimlő azért élhet ilyen sokáig a ruhákon, mert az olyan anyagok, mint például a pamut, porózusabbak és légáteresztőbbek, mint a műanyag- vagy fémfelületek. „Ha elég jól érzi magát a beteg, akkor azt javaslom, hogy próbáljon meg saját magára mosni. Amennyiben viszont másra hárul ez a feladat, csak kesztyűben és maszkban nyúljunk a ruhákhoz, sőt, célszerű valamiféle köpenyt is viselni közben, hogy csökkentsük a vírus terjedését” – így a szakember. Hozzátette: a majomhimlős beteg által hordott ruhát, illetve azokat a darabokat, amelyek valamilyen módon érintkezhettek a fertőzött személlyel, minél magasabb hőfokon mossuk ki.
Bár a majomhimlő a különféle textíliák érintésével is terjedhet, dr. Glatter hangsúlyozta: a bőr-bőr kontaktussal összehasonlítva a kockázat minimális. Mint arra a sürgősségi orvos rámutatott, majomhimlős beteggel való közvetlen érintkezés után erősen ajánlott a szappanos, meleg vizes kézmosás vagy a kézfertőtlenítő használata.
Egy másik veszélyforrás: a penész
Cikkében a webMD arra is kitért, hogy a majomhimlőtől függetlenül is érdemes körültekintően kezelni a szennyest, és arra törekedni, hogy minél kevesebb eséllyel betegítsen meg minket. A penész például az egyik leggyakoribb és legproblémásabb veszélyforrás – emelte ki a lap.
A penész spórákon keresztül terjed, amelyek dr. Preeti Arya, a New York-i Fashion Institute of Technology Textilfejlesztési és Marketingtanszékének adjunktusa szerint a ház bármely pontjáról bekerülhetnek a szennyesbe. „Elég, ha csak egyetlen spóra megtelepszik a ruhákon, már beindul a növekedés, terjeszkedés. A szennyes ruhák között ráadásul nagyon ideális környezet jön létre a penész számára, hiszen a nedves, magas páratartalmú, meleg helyeken érzi a legjobban magát” – magyarázta dr. Arya. A szakember arról is beszélt, hogy a penész nemcsak kellemetlen szagot okozhat, de allergiás tüneteket is kiválthat.
A jellegzetes panaszokkal kapcsolatban dr. John Costa, a bostoni Brigham Kórház allergológus-immunológusa azt mondta: hasonlóan a pollenek vagy az állatszőr által generált allergiához, a penészallergia is orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, szemvörösséggel járhat.
A penész térnyerésének elkerülése érdekében érdemes rendszeresen átvizsgálni a lakást, penészfoltok után kutatva (különös tekintettel a konyhára, fürdőszobára). Emellett, ha magas a páratartalom (40-60 százalék az ideális) az otthonunkban, szerezzünk be egy párátlanító készüléket. A szennyesbe soha ne tegyünk átnedvesedett, átizzadt ruhát, és a mosógépbe is csak akkor, ha azonnal elindítjuk a mosást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
