A tisztaság fél egészség - ezt a közhelyes mondást sokan próbálták már megcáfolni, azonban a tisztaság, tisztálkodás az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor leghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének. A fertőtlenítés és higiénia "logikája" meglehetősen egyszerű : a fertőzések terjedését legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy valahol megszakítjuk a kórokozók átadását. Azaz, tudnunk kell, hogy hol telepedhetnek meg a fertőző betegségeket okozó mikrobák, milyen körülmények kedveznek nekik, illetve, hogyan kerülhetnek be ezek a szervezetünkbe.
A fertőző betegségek átadásában mi magunk számítunk a legfőbb kórokozó-raktárnak, hiszen több milliárdnyi mikroba lehet a bőrünkön, ruházatunkon, nyálunkban, székletünkben. Rengeteg kórokozót találhatunk az élelmiszerekben és a vízben, az állatokon, a gyakran vagy sok ember által használt tárgyakon és a háztartási felületeken. Ha ezeket a kórokozó-telepeket rendszeresen megtisztítjuk, megakadályozzuk, hogy a mikrobák megtelepedjenek, elszaporodjanak rajtuk, akkor jó esélyünk lehet arra, hogy ezek nem okoznak betegségeket.
Miért is fontos kezet mosni ? A kezeinken nagyon sok kórokozó telepedhet meg és ezeket ráadásul elég könnyen "utaztathatjuk" is: megfogunk valamit, majd az arcunkhoz, orrunkhoz, szánkhoz érünk - és máris bejuttatjuk a fertőzést okozó mikrobát a szervezetünkbe! Éppen ezért a kézmosás elengedhetetlen például a hasmenéssel járó betegségek megelőzésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kezet mosni mindenki tud - gondolhatjuk elsőre - de ez így nem igaz. Sajnos, sokan hajlamosak arra, hogy épphogy benedvesítsék a kezüket vagy csak "lelögyböljék" - ez bizonyos esetekben elég, ám a kórokozók terjedését nem állítja meg. Milyen akkor a tökéletes kézmosás? Mindenképpen használjunk szappant, hiszen a tiszta víz önmagában nem távolít el minden szennyeződést és zsiradékot. Próbáljunk meg a langyos vagy testmeleg víznél valamivel melegebbet használni - a testmeleg ugyanis kedvez a mikrobáknak.
Akkor tekinthetjük tisztának a kezünket, ha habzik a szappan rajta. Ha tehát elsőre ez nem sikerül, akkor használjunk el még egy adagot. Legalább fél percig dörzsöljük a szappanhabot a kezünkön, és ne csak a tenyerünkre koncentráljunk! Alaposan tisztítsuk meg az ujjak közét, a körömágyakat és a csukló környékét is! Kézmosás után használjunk törülközőt - javasolják szakértők - mert a vízöblítés önmagában nem mindig elegendő ahhoz, hogy minden maradványt eltávolítsunk a kezünkről.
Régi kérdés, hogy a szilárd szappan vagy a folyékony változat a jobb. Bár igazából a személyes döntésünktől függ, hogy melyiket részesítjük előnyben, azt tudnunk kell, hogy a folyékony szappan higiénikusabb. A szilárd szappanon ugyanis megtelepedhetnek a kórokozók, a meleg és nyirkos felületen nagyszerűen tudnak szaporodni, ráadásul a szappanra bőrsejtek is rákerülhetnek. Ha ezt kézbe vesszük, akkor könnyen átkerülhetnek a kezünkre ezek a kórokozók.
A folyékony szappan zárt adagolójába nem kerülnek be a mikrobák.Ha nincs lehetőségünk vizes-szappanos kézmosásra, akkor az alkoholtartalmú kézfertőtlenítők is igen hatékonyak lehetnek! Azonban nem szabad csak ezekre hagyatkozni: a kézfertőtlenítők ugyanis nem minden kórokozó-típust távolítanak el maradéktalanul. Ha különösen veszélyeztetett helyzetben vagyunk (például fertőző betegeket ápolunk vagy gyengébb az immunrendszerünk), érdemes lehet a két módszert kombinálni.
Legjobban: