Megnőtt a kutyatartók száma a pandémia óta Magyarországon: 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett (ez az arány 2018-ban még csak 36 százalékos volt). A kutyák száma országszerte már több mint 3 millió, ebből a fővárosban 600-700 ezer élhet - írja az RTL.
Ezzel párhuzamosan a kutyás és nem kutyás városlakók közötti feszültség is erősödött, főleg a belső kerületekben. Sok gazdi ugyanis továbbra sem szedi fel a kutyapiszkot, pedig az a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint közegészségügyi problémát jelent. Az NNGYK szerint a beteg állat vizelete szintén fertőzés (például leptoszpirózis) forrása lehet. A kutyatulajdonosokat ráadásul jogszabály kötelezi arra, hogy halmazállapottól függetlenül gondoskodjanak a jószáguk által hátrahagyott nyomok eltüntetéséről.
A kerületek többféle megoldást keresnek a problémára. Józsefvárosban például havonta 100 darab kutyagumigyűjtő zacskót bocsátanak a kutyások rendelkezésére, emellett olyan programokat és akciókat hirdetnek, amelyekkel felhívják a kutyatartók figyelmét arra, hogy a kutyapiszok eltakarítása elsősorban a gazdák felelőssége. A XIII. kerület néhány pontján kutyavécét alakítottak ki – ez gyakorlatilag egy homokkal felszórt elkülönített területet jelent –, nemrégiben pedig Terézvárosban is létrehoztak egy ilyet az Eötvös-Andrássy utca sarkán, egyelőre kísérleti jelleggel.
Ez is érdekelhet
Extrém megoldások
Tel-Avivban DNS-azonosítással szabnak ki bírságot. Ennek lényege, hogy a kutyáktól DNS-mintát vesznek, ha pedig szabadon találnak kutyaürüléket, a mintát összevetik az adatbázissal. A büntetés 70 ezer forint is lehet. Egy francia városban, Béziersben szintén ezzel a módszerrel próbálják tisztán tartani az utcákat, ott 47 ezer forintos büntetést szabhatnak ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
