A nyugtalan láb szindróma egy viszonylag sokakat érintő probléma, amely szerteágazó panaszokat okozhat, és bár ismertek a rizikófaktorai, bizonyos esetekben nem pontosan meghatározható a kiváltó oka. A legtöbb érintett arról számolnak, hogy ég, zsibbad a lábuk, mintha árammal érintkezne, a jelenség pedig gyakorlatilag ellehetetleníti a pihentető alvást. A lábban jelentkező, nehezen körülírható érzetek ugyanis csak akkor enyhülnek, ha a beteg mozog, nyújtózkodik, járkál, vagyis semmiképp sem alszik. A mozgatásra enyhülő tünetek egyébként már önmagukban diagnosztikus értékűek – ismertette dr. Vida Zsuzsanna alvásszakértő, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa.
Ezek az árulkodó tünetek
Általában mindkét lábon jelentkeznek a furcsa érzések, amelyek nagyon sokféle formát ölthetnek. A szakértő elmondása szerint az érintettek az alábbi panaszokról számolnak be a leggyakrabban:
- lefekvéskor – vagy hosszabb ülések kezdetekor – jelentkező kellemetlen, esetleg fájdalmas érzetek;
- éjjelente romló állapot, erősödő tünetek;
- éjjeli lábrángás vagy akaratlan rugdosás;
- húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló érzés;
- fájdalmas, bőr alatt jelentkező megfoghatatlan érzet;
- „hangya-mászkálás” érzése.
Vida doktornő szerint egyébként sokan azért sem mennek el kivizsgálásra, mert olyan leírhatatlannak érzik a problémát, hogy nem gondolják elérhetőnek a segítséget.
A nyugtalan láb szindrómát nehéz diagnosztizálni, mert a tünetek alvás közben a leggyakoribbak. De van néhány olyan tünet, amelyet minden esetben észlelni kell.
Kiket érinthet a nyugtalan láb szindróma?
Az alábbi ismert állapotok és rizikófaktorok növelhetik a szindróma megjelenésének esélyét:
- Családi halmozódás – A betegség egy része genetikai eredetű, és generációkon keresztül öröklődik. Ennek az a veszélye, hogy aki gyermekkortól, fiatalkortól tapasztalja a tüneteket, gyakran természetesnek gondolja azt, és nem is jut eszébe a segítségkérés.
- Várandósság – Nőknél a terhesség alatt gyakrabban jelentkezhet a probléma, de ebben az esetben általában meg is szűnik a szülés után.
- Vashiányos vérszegénység – Ha a laborvizsgálatokkal igazolt vashiányos vérszegénységet kezelik, gyakran enyhülnek a nyugtalan láb szindróma tünetei is.
- Másodlagosan kialakuló nyugtalan láb szindróma – Ennek hátterében állhat veseelégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, vagy gerincvelőt érintő betegség.
Vida doktornő szerint a nyugtalan láb szindróma pontos oka még nem ismert, vannak azonban olyan feltételezések, amelyek szerint az agy dopaminháztartása borul fel, amely az izomkontrollt befolyásolja.
A kezelés a nappali tüneteken is segít
A nyugtalan láb szindróma nyilvánvalóan azzal jár, hogy a beteg nem tud eleget és kielégítően aludni. Emiatt károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar. Mindezek következtében napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség és a koncentrálóképesség csökkenése, valamint figyelem- és memóriazavar figyelhető meg. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni – emelte ki dr. Vida Zsuzsanna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, valamint a fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár szükség lehet alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudják monitorozni. Ha kiderül, hogy egy alapbetegség okozza a tüneteket, tehát – másodlagosan kialakuló nyugtalan láb szindrómáról van szó –, akkor természetesen az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás ebben az esetben is hozzájárulhat az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.
Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása, valamint a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.
Ez is érdekelhet
Úgy érezhetjük, ébren éljük át a rémálmainkat, miközben sem mozogni, sem beszélni nem tudunk.
