Mi a megtakarítás?
Ha körültekintően bánunk a pénzünkkel, és igyekszünk rendszeresen félretenni, akkor pénzünk lassan, de biztosan gyarapodni fog. Megtakarítás akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeink összege meghaladja a kiadásokét, vagyis megszerzett jövedelmünket nem költjük el teljes egészében. Ha úgy döntünk, hogy bevételeink egy részét megtakarítjuk, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondunk jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről. Megtakarítást ezért várható bevételeink és kiadásaink függvényében tervezhetünk.
Érdemes spórolni
Félretenni - de mennyit és mikor?
Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha "házi" költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy havi bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni. Első lépésként írjuk össze havi bevételeinket (a fizetéstől a családi pótlékig) és kiadásainkat (a rezsitől a tankolásig)! A költségvetés ezután egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásainkon felül marad-e pénzünk, és ha igen, mennyi.
Persze élethelyzetünk válogatja, hogy mennyiből kell gazdálkodnunk, és éppen milyen főbb kiadások viszik el a pénzt. Így a felnőtt élet kezdetén, a munkába állást követően leginkább az jellemző, hogy rendszeres jövedelemre teszünk szert, amellyel célszerű okosan gazdálkodni. Megtakarítási lehetőségeink és céljaink rendelkezésre álló jövedelmünk mellett nagyban függnek aktuális élethelyzetünktől (tanulás, családalapítás, nyugdíjas évek) is. A pénzzel, megtakarítással kapcsolatos döntések részét képezik mindennapjainknak, és végigkísérik életünket. Céljaink eléréséhez érdemes rendszeresen megtakarítanunk, akár már egészen fiatalkorunktól.
Szempontok a választáshoz
Mivel a megtakarítási lehetőségeknek számos típusa létezik, alapos mérlegelést igényel a számunkra leginkább megfelelő forma kiválasztása. A konkrét ajánlatok áttekintése előtt fontos tisztázni, milyen célból, mekkora összeget tudunk, illetve akarunk megtakarítani, és milyen időtartamra tudjuk pénzünket nélkülözni (a lekötési idő 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet), és ha időközben mégis szükség lenne a pénzre, milyen feltételekkel juthatunk hozzá. Mekkora az elvárt hozam nagysága? Akarunk-e, merünk-e a magasabb hozam reményében bizonyos kockázatot is vállalni, vagy inkább biztonságra törekszünk? Ezek a kérdések is a legfontosabb szempontok közé tartoznak, amit előre el kell döntetnünk.
Szempontok a választáshoz
Mivel a megtakarítási lehetőségeknek számos típusa létezik, alapos mérlegelést igényel a számunkra leginkább megfelelő forma kiválasztása. A konkrét ajánlatok áttekintése előtt fontos tisztázni, milyen célból, mekkora összeget tudunk, illetve akarunk megtakarítani, és milyen időtartamra tudjuk pénzünket nélkülözni (a lekötési idő 1 hónaptól akár 10-20 évig terjedhet), és ha időközben mégis szükség lenne a pénzre, milyen feltételekkel juthatunk hozzá. Mekkora az elvárt hozam nagysága? Akarunk-e, merünk-e a magasabb hozam reményében bizonyos kockázatot is vállalni, vagy inkább biztonságra törekszünk? Ezek a kérdések is a legfontosabb szempontok közé tartoznak, amit előre el kell döntetnünk.
Meri, vagy nem meri
Bizonyos megtakarítási típusok esetében (pl. bankbetétek, állampapírok) lejáratkor a lekötött pénzt és az ígért kamatot is biztosan megkapjuk, míg más befektetéseknél - a vállalt kockázattól függően - a hozam lehet több is (de kevesebb is), mint például a betéti kamat. A befektetési termékek kockázata általában abban rejlik, hogy befektetett pénzünk hozamára - szemben például az egyszerű bankbetétek után fizetett kamattal - a szolgáltatók jellemzően nem vállalnak garanciát, és azt számos külső, előre nem látható tényező (gazdasági helyzet alakulása) is befolyásolja. Kedvezőtlen esetben befektetett pénzünk jelentős részét el is veszthetjük.
Az egyes pénzintézetek által kínált termékeket érdemes összehasonlítani. Ezt legkönnyebben az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) alapján tehetjük meg, melynek segítségével a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát ismerhetjük meg. Az EBKM-et minden betétgyűjtéssel foglalkozó pénzintézetnek valamennyi betéti termékére köteles kiszámítani, és ügyfelei tudomására hozni, így az ezzel kapcsolatos információkat megismerhetjük a bankfiókokban, a lapokból vagy a hitelintézet honlapjáról is.
Egy lapra?
Sok befektető vallja, hogy a megtakarítások egy részével érdemes nagyobb kockázatot vállalni, de azt is tudja, hogy nem szabad minden pénzt "egy lapra feltenni", hanem sokkal inkább megosztani többféle befektetés között. Ekkor nagyobb esély van arra, hogy lesz olyan, amelyikkel nagyon jól járunk, és ez kárpótolhat, ha egy másik befektetésünk esetleg veszteséges volt. Ez a megosztás végső soron a befektetéseink egészére vetített kockázat csökkentését eredményezi. Ám még a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem fogjuk pénzünket, vagy annak egy részét elveszíteni, ha a magasabb kockázatú befektetéseket részesítjük előnyben.
További információk a témában:
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.