A koronavírus-járvány jelentősen átalakította a munkavégzési szokásainkat: több időt töltünk home office -ban, télen pedig egyébként is inkább behúzódunk a négy fal közé, és kevesebbet vagyunk a szabadban. Nem mindegy azonban, hogy milyen a beltéri levegő minősége, sok légszennyező anyag ugyanis a lakásokban is megtalálható. A rossz levegő miatt a baktériumok koncentrációszintje sokszorosan meghaladhatja a kültéren mért értékeket, ennek pedig hosszú távon egészségkárosító hatása is lehet - hívja fel a figyelmet a Gorenje közleménye. Mire érdemes figyelni, ha jobbá akarjuk tenni lakásunk levegőjét, és ezáltal megőrizni egészségünket a téli időszakban?
Párologtassunk!
Ahogy beköszönt a hideg, rutinszerűen csavarjuk fel a fűtőtesteket otthon, és sokszor bele sem gondolunk abba, hogy ha nem figyelünk az otthoni páratartalomra, hosszú távon akár bajunk is lehet belőle. Egy egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, kisgyermekeknél azonban az ideális érték ennél magasabb, akár 60-70 százalékos is lehet. A téli időszakban a rossz minőségű levegő és a szmog egyébként is hozzájárul a nyálkahártya irritációjához, a beltéri száraz levegő pedig a többi között orrduguláshoz, száraz köhögéshez és szemszárazsághoz is vezethet.
A fűzésszezon kezdetekor ezért érdemes beszerezni egy párologtatót vagy párásítót. Utóbbiba, ha illóolajat csepegtetünk, kellemes illatúvá tudjuk varázsolni a lakást, ráadásul egyes illóolajok a stressz csökkentésében is segíthetnek. Mindemellett pedig télen is érdemes odafigyelni a rendszeres folyadékpótlásra, hogy belülről is pótoljuk testünk fokozott páraleadását.
Kevesebb nedves ruha, kevesebb gond
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Míg nyáron a hőségben pár óra alatt megszárad a mosott ruha a szabad levegőn, a téli időszakban jóval több idő kell ehhez, ráadásul a vastagabb darabokat nehéz úgy kiteríteni, hogy hamar megszáradjanak. A nedves ruhák nemcsak a hőérzetünket befolyásolják, de emelik a lakás páratartalmát, ha pedig kis helyiségben szárítunk, akár füllesztő légkört is okozhatnak. A túl nedves levegő serkenti a baktériumok szaporodását, és akár penészedést is okozhat, utóbbi pedig fontos kockázati tényezője lehet a légúti megbetegedéseknek, sőt kimerültséget és rendszeres fejfájást is okozhat. Ezek elkerülésére jó megoldás, ha mosás után szárítógépet is használunk, hiszen azonkívül, hogy nem kell várnunk, amíg a ruhák megszáradnak, nem rontjuk a lakás levegőminőségét sem.
Óvatosan a tisztítószerekkel!
Rossz levegőt nemcsak a száraz helyiségek vagy épp a túlpárásítás okozhat, hanem a beltéri légszennyező anyagok jelenléte is. Ha az illékony szerves vegyületek - úgymint tisztítószerek , oldószerek - koncentrációja jelentős a lakásban, az szintén káros lehet az egészségre. Így érdemes ezek helyett inkább természetes, környezetbarát tisztítószereket használni, valamint télen is rendszeresen szellőztetni, hogy felfrissítsük a benti levegőt.
A leghasznosabb dekoráció
Ez is érdekelhet
Kevesen tudják, de a növények nemcsak esztétikai szempontból fontos elemei egy lakásnak, hanem a levegőt is tisztítják, valamint nyugtató, stresszcsökkentő hatással bírnak. A NASA kutatásai alapján egyes szobanövények - például a vitorlavirág, a zöldike, a bambuszpálma vagy a kislevelű fikusz - különösen jó természetes levegőszűrők, ezért érdemes beszerezni őket, ha olyan dekorációs elemekkel díszítenénk a lakást, amelyek egyben hatékony légtisztítók is.
