Az Európai Unió tagországaiban a gyermekek 24,4 százalékát veszélyezteti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés - olvasható az Eurostat 2020 végén készített jelentésében . A dokumentum szerint az európai országok közül a Romániában élő gyermekeket fenyegeti legnagyobb arányban a szegénység (41,5 százalék), de Bulgáriában (36,2 százalék), Spanyolországban (31,8 százalék) és Görögországban (31,5 százalék) is rengeteg 18 év alattit érint ez a veszély. A listán Magyarország 21 százalékkal szerepel, vagyis minden ötödik gyermek számára a nélkülözés a mindennapok részét képezi.
Persze minden, a témában közölt statisztika kissé eltérő eredményeket mutat, nehéz ugyanis meghatározni, hogy ki is számít szegénynek. Az egy főre jutó jövedelem mellett a rossz életkörülmények, a tanuláshoz és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés mértéke is alapvetően befolyásolja azt, hogy mennyire tekinthető valaki tehetősnek.
A szegénység ráadásul egy olyan örökség, amely általában generációkon keresztül végig kíséri a családokat: az Eurofound néhány éve végzett kutatása szerint OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, vagyis aki nehéz sorsú családban nőtt fel, annak jó eséllyel az unokája is szegénységben él majd. A jelentés szerint nagyjából hét generáció kell ahhoz, hogy egy alsó jövedelmi tizedbe tartozó család tagjai felküzdhessék magukat a középosztályba. A szociális szervezetek korlátozott lehetőségei mellett a negatív sztereotípiák és a megbélyegződés egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy egy rossz körülmények közt nevelkedett gyermek nem képes az iskolában sem tartani a lépést a társaival.
Szégyenérzet és szociális kirekesztettség
Hiába tehát az ingyenes tankönyvcsomag, hogyha az iskoláskorú gyermekek jelentős hányadának a szülők megfelelő minőségű, kimosott ruházatot sem tudnak biztosítani. Ez pedig a gyermek tanulmányaira, életminőségére és az egészségére is egyaránt káros lehet. Sokkal nehezebb ugyanis barátokat találnia és megfelelő szociális kapcsolatokat kialakítania, hiszen az osztálytársai kiközösítik, így jóval nagyobb arányban szenved a bullyingnak is hívott közösségi zaklatástól. Ennek hatására a gyerek hátat fordíthat a közösségi normáknak és agresszív viselkedéssel léphet fel a külsejét célzó megjegyzések ellen, a magatartásproblémák pedig akár a tanulmányok ellehetetlenüléséhez és iskolai eltanácsoláshoz is vezethetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem csak akkor koszos a ruha, ha rossz szaga van
Persze a gyermek fizikai egészségére is káros az, ha a ruhái nincsenek rendszeresen kimosva, a rajtuk megtelepedő vírusok, baktériumok és gombák ugyanis megbetegíthetik a viselőjét. A hasmenést kiváltó betegségekért is felelős E. coli és a szalmonella akár hetekig is életképes maradhat bizonyos felületeken, ráadásul az izzadt, nedves ruhadarabok ideális környezetet biztosítanak a túlélésükhöz: a baktériumok, gombák a hónalj és a kevésbé szellőző területeken gyorsan szaporodásnak indulhatnak. Bőrünkről folyamatosan hullanak le az elhalt hámsejtek és mikroorganizmusok, amelyek alapból nem okoznak problémát, de ha felszaporodnak és rossz helyre kerülnek, akár betegségeket is okozhatnak.
Hibát követ el az is, aki a szag alapján próbálja megállapítani, mennyire koszos egy ruhadarab, a baktériumok "illatát" ugyanis az orrunkkal nem érzékelhetjük. Talán a többször viselt alsóneműnek sincs még kellemetlen szaga, a rajta lévő kórokozók miatt azonban már egyáltalán nem egészséges ezeknek a viselése, hiszen könnyen húgyúti gyulladásokhoz is vezethetnek. A ruházat rendszeres cserélése és alapos tisztítása tehát a testi és lelki egészség megőrzése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Persil támogatta.
