A 20. század utolsó éve mozgalmasan telt Magyarországon. Az ország 1999 márciusában lett hivatalosan is a NATO tagja, ugyanebben az évben volt látható egy teljes napfogyatkozás, illetve az ország akkor legnagyobb fedett sportközpontja, a Budapest Sportcsarnok ekkor vált a lángok martalékává. Portálunk történetében is kulcsfontosságú dátum ez: 25 évvel ezelőtt, 1999 tavaszának végén jelentette ugyanis meg első cikkeit a HáziPatika.com.
Milyen volt az élet 25 évvel ezelőtt?
Bármilyen távolinak is tűnik ez a dátum, az internet ilyenkorra már hazánkban is megvetette a lábát, az első domain címet 1991-ben jegyezte be a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, így a sztaki.hu lett az első .hu végződésű webcím. A honlapok kínálata persze a maival összehasonlíthatatlan volt még ekkor, és csaknem másfél évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a lakosság jelentősebb hányada hozzáférhessen a webes tartalmakhoz. Az adatok szerint még 2007-ben is mindössze a háztartások 38 százaléka rendelkezett internetelőfizetéssel itthon, a webes forgalom pedig leginkább a 2010-es évektől pörgött fel. Lássuk, milyen tartalmakat olvashattak mindazok, akik 1999 májusában kattintottak a HáziPatika.com oldalára, vagyis az egyik első online sajtótermékre.
Az adatbázisunkba elsőként feltöltött cikkek - ahogy egy egészségportálhoz illik - közismert betegségek leírásai voltak. Írtunk az aranyér kialakulásáról és kezelési lehetőségeiről, tanácsokat adtunk az otthoni sebkezeléshez, illetve a szív- és érrendszeri betegségek gyermekkori megelőzéséről is értekeztünk alábbi anyagunkban. Hogy a tartalomfogyasztási szokások milyen mértékben változtak az elmúlt 25 évben, azt jól tükrözik az akkori címadások is. A figyelemfelhívó, a cikk tartalmát felvezető címek helyett sok helyütt olyan lakonikus, már-már kulcsszavas címekre futhatunk, mint például:
- Szorító gondok (amelyben az aranyér kezeléséről beszéltünk);
- Fogfehérítés;
- Lábadozás időszaka;
- Láztól bágyadt;
- Elfüstölt lelkeink (a dohányzás veszélyeit foglaltuk össze).
Szivarozó fiatalok a szórakozóhelyeken
Egykori kollégáink már negyed évszázada is igyekeztek hírt adni az egészségünket érintő, friss kutatási eredményekről. A "Szivarozni veszélyesebb, mint cigarettázni!" című, 1999 májusában megjelent cikkünkben thaiföldi egészségügyi szakemberek figyelmeztetését adtuk hírül a szivarozás kockázatairól. A magyarországi helyzetre reflektálva a cikkben az alábbit írtuk:
E sorok olvasása különösen megmosolyogtató annak tudatában, hogy a bulizó fiatalok nemhogy szivart, de már elektromos cigarettát sem szívhatnak a nemdohányzók védelméről szóló, 2012-es törvény elfogadása óta. Dohánytermékek reklámjával pedig már a 2000-es évek elején sem nagyon találkozhattak a füstölni vágyók - a reklámtörvény szigorítása miatt.
Egy rekesz sörrel járnak haza a nyugati nők
Nemcsak a túlzott mértékű szivarozás okozott sokakban visszatetszést az ezredfordulón, de a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire is felhívtuk a figyelmet akkortájt. Alábbi cikkünkben az olvasható, hogy az alkohol egyre nagyobb gondot okoz a nők körében, ráadásul a kilencvenes évek során sokat romlott a helyzet.
Azért a cikk írója is hangsúlyozza, hogy a nőknek sem kell feltétlenül megvonni maguktól mindennemű alkoholt...
Akkor a párok 1-2 százaléka volt meddő, most 10-15 százalékuk
Szomorú tendenciára hívja fel a figyelmet az 1999. június 23-án publikált cikkünk, melyben a gyerekvállalás nehézségeivel foglalkoztunk. Akkor azt írtuk: Magyarországon a gyerekre vágyó párok 1-2 százaléka meddőséggel küzd, és minden hatodik párnál áll fenn valamilyen termékenységgel kapcsolatos probléma. A mostani statisztikák ennél sokkal rosszabb arányról számolnak be: nagyjából 10-15 százalékra teszik a meddőséggel küzdők arányát. A hátterében álló folyamatokról így írtunk:
Szegek, kapcsok a gyerekek gyomrában
Hétkrajcár a gyomorban című cikkünkben a Heim Pál Gyermekkórház eseteit gyűjtöttük össze gyermekek testéből eltávolított tárgyakról. Persze a kicsik olthatatlan kíváncsisága a környezetükben lévő tárgyak iránt azóta sem csillapodott, mégis meglepő lehet a listát böngészni azon dolgokról, amelyeket a gyermekkórház munkatársainak kellett eltávolítani.
Cyberözvegyek: elhagyagolják párjukat az éjszaka netező férjek
Végül pedig ejtsünk szót az internet terjedésének társadalmi és pszichés következményeiről, amelyre már az ezredfordulón is felhívta a figyelmet portálunk. Gépfüggők című cikkünkben akkor arról írtunk, hogy a webes a felhasználók száma világszerte elérte a 100 milliót (becslések szerint napjainkban meghaladja a 4 milliárdot). A webes felületek túlzott használata már huszonöt éve is érzékelhető veszélyeket hordozott, az internetfüggőség azonban még új fogalomnak számított akkoriban.