„Egyszerűen nem múlik a köhögés”… „Még sosem fájt így a torkom”… „Hetek óta fújom az orromat”… Mostanában sokan panaszkodnak arra, hogy a betegségük (ami amúgy szokásosan előfordul ősszel, télen) szokatlanul elhúzódik, és talán súlyosabbak is a tünetek az átlagosnál. Ha már nem tudunk több mézes-citromos teát magunkba préselni, ha nem segít sem a húsleves, sem a forró italpor vagy a szopogatós cukorka, akkor – végső megoldásként – szoktunk az antibiotikumra gondolni. Vagyis olyan gyógyszerre, amely képes minden olyan fertőzést kezelni, amit baktérium okoz. Ám ez egy igen drasztikus megoldás, úgyhogy az orvosok nem szívesen írják fel csak úgy, „kérésre”; alapos indokkal kaphatjuk meg receptre. Az óvatosság nem véletlen, hiszen ezen gyógyszerek hatásmechanizmusa szerint lényegében elpusztítanak minden mikroorganizmust – a károsakat, de a jótékonyakat is, azokat, amik a bélflóránkat (mikrobióta) építik fel.
Egy erőteljes megoldás
Sokszor azonban győz a fájdalom, a kellemetlenség, és az orvos is úgy gondolja, hogy erős eszközhöz kell nyúlnia. Az antibiotikumkúra általában hamar rendbe hozza azt, amit a házi szerek nem tudtak, viszont eközben járulékos veszteség a bélflóra károsodása. Gyerekek esetében ez még inkább kritikus, hiszen az ő emésztőrendszerük érzékenyebb. Azt, hogy az antibiotikum a jó baktériumtörzsekben is kárt tett, legtöbbször abból vehetjük észre, hogy fáj a hasunk, hasmenésünk alakul ki. Ez azonban kivédhető, ha az antibiotikumkúra közben vagy után probiotikumot is szedünk, amelyek újratelepítik a bélflóra hasznos baktriumközösségét. Ez nemcsak magának az emésztőrendszernek tesz jót, hanem az immunrendszer állapotának is, hiszen ma már tudjuk, hogy ennek a kulcsa is az egészséges mikrobióta. Vagyis az a szabályozott működésű közösség, amelyet mikroorganizmusok, baktériumok, mikrobák, gombák és vírusok alkotnak. Több mint százmilliárd van belőlük, és a gyomor-bélrendszeren kívül a bőrünkön, a hüvelyben, a szájban is megtalálhatók.
Az immunrendszer katonái
Ez a bizonyos mikrobióta veszi fel a harcot a szervezetbe kerülő kórokozókkal, de csak akkor képes legyőzni azokat, ha az állapota tökéletes. Ha ősszel, télen azt tapasztaljuk, hogy egyik betegségből a másikba esünk, valószínűleg a bélflóránk sem az igazi. Ennek egyensúlyát egyébként felboríthatja a helytelen táplálkozás, káros környezeti hatások vagy egyszerűen a stressz is. Ilyenkor a vitaminok mellé probiotikum bevitele is ajánlott. Itt nem feltétlen patikában kapható szerekre kell gondolnunk, hiszen probiotikus hatása van egyes erjesztett ételeknek is, például a joghurtnak, kefírnek, savanyú káposztának.
Ha viszont antibiotikumot vettünk be, akkor ezek a természetes megoldások vélhetően már nem elégségesek. Ekkor jöhetnek a kapszulás, tablettás vagy folyadékban oldható ellenszerek. Ezek több mint száz éve ismertek, a legtöbb baktériumokat tartalmaz, de van olyan is, amely a Saccharomyces boulardii törzsét hordozza. Mivel erre az antibiotikumok nincsenek hatással, így azokkal egy időben is bevehető ellentétben a többi típussal, ahol órákat kell várni két bevétel között. Ezzel egyszerűbbé válik a folyamat.
Ez is érdekelhet
„Minden betegség a bélből ered” – mondta Hippokratész, ami nem hangzik jól, ám ha megfordítjuk a mondást, mindjárt jobb a helyzet, hiszen megértjük, hogy az egészség is a belekből ered. Amióta az orvostudomány rájött erre, sokkal több figyelmet szentel ennek a traktusnak, szinte „új szervként” írnak a mikrobiótáról. Érdemes nekünk is így gondolni rá, és vigyázni rá, gondozni, mint jóllétünk alapját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
