A gyomor- és bélrendszeri panaszok hátterében a banális problémáktól a súlyos elváltozásokig több kiváltó ok is meghúzódhat. Tünetek esetén érdemes megfigyelni mikor, milyen étel fogyasztása után jelentkeztek a panaszok. Gyakran a túl gyorsan, vagy az egyszerre elfogyasztott túl nagy mennyiségű étel a gond, de a mozgáshiány, vagy a túlsúly is fokozhatja a tünetek erősségét, gyakoriságát. Gyomorégést refluxbetegség , haspuffadást, hasmenést laktózintolerancia vagy lisztérzékenység is okozhat. Az alábbi praktikák hasznosak lehetnek enyhébb tünetek esetén, hosszabb ideje fennálló panaszokkal azonban mindenképp forduljon szakorvoshoz!
Gyomorégésre: rágózzon, vagy nassoljon?
Az égető, maró, kellemetlen érzést a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav okozza. A rágózás hatására beinduló intenzív nyáltermelés segíthet enyhíteni a panaszokat, a nyál ugyanis semlegesíti a savas kémhatású gyomornedvet. A mentol azonban fokozhatja a panaszokat, érdemes ez okból más ízt választani a termékek közül. A nassolnivalók korántsem az egészséges étrend alapkövei, ha azonban gyomorégésre hajlamos, érdemes mindig magánál tartania egy zacskó ropit, pattogatott kukoricát vagy kekszet, ami szintén gyors segítséget jelenthet a panaszok ellen.
Antibiotikum mellé: probiotikumok
A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatóak, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. Antibiotikum kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben - a megfelelő diéta mellett - a probiotikumoknak is nagy jelentősége van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Székrekedés ellen: folyadék és rostok
A napjainkban jellemző ülőmunka , a kevés mozgás és folyadékfogyasztás, a rostszegény étrend mind hozzájárul a problémák megjelenéséhez. A rostokban gazdag táplálkozás azonban hatékonyan segít megelőzni és kezelni a már kialakult székrekedéses panaszokat. A napi rendszerességgel javasolt, 20-35 g közötti rostmennyiség teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök fogyasztásával biztosítható. A rostok az egészséges bélműködés elérése mellett a fogyásban, a normál vércukorszint megtartásában, a szív- és érrendszeri betegségek és az aranyeres panaszok megelőzésében is segíthetnek. Ne feledkezzünk meg a rendszeres - legalább 2 liter - folyadékfogyasztásról sem, hiszen az egészséges bélműködéshez ez is elengedhetetlen!
Diéta: a jobb közérzetért
Emésztési panaszok esetén érdemes néhány plusz kilótól megszabadulni. Túlsúlyos egyéneknél gyakrabban jelentkezik haspuffadás és gyomorégés. A kellemetlen tünetek megjelenésére a hasi területen lerakódott felesleg még inkább hajlamosít. Hatékony megoldás, ha a diéta első lépéseként csökkentjük az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott mennyiségeket. Naponta többször, kis adagokat étkezve a gyomorégés megelőzését is segíthetjük.
Mozgás és anyagcsere
Egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. A sport a gyomor- és bélrendszer működését több módon is támogatja. Egyrészt segít a már korábban említett súlyfelesleg csökkentésében, fokozza az anyagcserét, ezáltal segíti a székrekedés megelőzését is. Másrészt a fizikai aktivitás az emésztőrendszeri panaszok gyakori okozójának, a stressz levezetésére is alkalmas. Hetente három alkalommal végzett, egy órás mozgás pedig a szív-és érrendszeri-, és cukorbetegség rizikóját is jelentősen csökkenti.
Forrás: Allergiaközpont
