Hatvan település kórháza
A pápai Gróf Esterházy Kórház egyike Veszprém megye 11 fekvőbeteg-ellátó intézményének, amelyek a megyében élő 378 ezer lakos számára hivatottak biztosítani egészségügyi ellátást. Ellátási területén közel 80 ezer ember él, ebből 33 ezer a városban, a népesség másik része pedig mintegy 60 településen a város vonzáskörzetében. Regionális szerepe ebből fakadóan meghatározó: annak ellenére, hogy egyébként a régió ellátása fekvőbeteg-ápolási egységekkel jónak mondható, az intézet központi elhelyezkedésénél fogva igen jelentős ellátási igényt elégít ki.
Folyamatosan javult az ellátás feltételrendszere
Az kilencvenes években, az új szakambulancia építésével egy időben jelentős rekonstrukciós munkálatok kezdődtek a kórházban. A megújult a gyógyszerészeti, a szemészeti és a belgyógyászati osztály, létrehozták az urológiai osztályt és a posztoperatív részleget, bővítették a műtőblokkot. A feltételrendszer további fejlesztését szolgálták az orvostechnika kiemelt beruházásai, amelyek korszerű színvonalú műtéti eljárásokat és diagnosztikát tesznek lehetővé. A kétezres évek elején új épületszárnyat avattak, itt kapott helyet többek között a sürgősségi betegellátó részleg, az UH- és a CT-laboratórium , valamint egy új műtőblokk és egy 8 ágyas intenzívosztály.
Egynapos sebészet
2012-ben az egész ország fekvőbeteg-ellátási rendje megváltozott, de ez a pápai kórházban csak az urológiai és a szemészeti osztályon okozott nagyobb változást: ezen a két területen áttértek az egynapos sebészetre. A struktúraváltás megvalósítását a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében elnyert támogatás is elősegítette. A projekt négy elemből áll: új, 690 négyzetméteres épülettömb építése az összevont belgyógyászat és a patológia számára; központi szolgáltatóegység komplex kialakítása; központi radiológia létrehozása; a sűrített levegőt előállító vákuumkompresszor felújítása az ellátás biztonságának javítására. A fejlesztések révén lehetőség nyílik a betegségek korai felismerésére és a megfelelő diagnózis felállítására, a hatékony és gyors gyógyításra. A beruházást 2015-ben fejezik be. A pápai kórház 2012-ben 9853 fekvőbeteget és 318 ezer járóbeteget látott el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Modern mentőállomás
A jól működő megyei 04-es alapítványnak köszönhetően a Veszprém megyei mentőállomások gépjárművei a legjobban felszereltek közé tartoznak országos szinten. 2014 nyarán mintegy félmillió forint értékben újult meg a Pápai Mentőállomás eszközparkja: a négy gépjárművet, a két mentőkocsit, az esetkocsit és a kiemelt mentőkocsit komplett mentőtáskával szerelték fel.
Vezető halálokok a közép-dunántúli régióban
A halálokok betegségcsoportok szerinti megoszlása a Közép-Dunántúlon is az országos képet mutatja. 2003-ban a halálozások csaknem fele a keringési rendszer betegségei, negyede a rosszindulatú daganatos betegségek, 8 százaléka az emésztőrendszer betegségei, illetve 7 százaléka külső okok miatt következett be. Az arányok nemenként és korcsoportonként eltérően alakultak: a férfiaknál a halálozás 46, míg a nőknél 54 százalékáért felelősek a keringési rendszer betegségei. A rosszindulatú daganatok, az emésztőrendszer betegségei és a külső okok miatti halálozás a nőkhöz képest a férfiaknál magasabb részarányt képviselt az összhalálozásban. 40-59 éves kor között kiugróan magas volt a rosszindulatú daganatok és az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozási arány is.
Keringési betegségek
A keringési rendszer betegségeiből származó halálozások gyakoriságának növekedése részben a népesség öregedésével, részben a szívkoszorúér-betegség, és kisebb mértékben az agyérbetegség okozta halandóság tényleges emelkedésével magyarázható. A közép-dunántúli régióban élő férfi lakosság szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozási aránya az országos átlagnál alig valamivel magasabb, összességében azonban magas a halandóság. Az Európai Unió tagállamainak átlagához viszonyítva a régióban több mint 50 százalékkal több ember hal meg e betegségcsoport valamelyikében.
Ez is érdekelhet
Rosszindulatú daganatok
Világviszonylatban Magyarország a legrosszabb országok között van a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halandóságban. A halálokok gyakorisági listáján a daganatok okozta halálozás országos és régiós vonatkozásban is a második helyen áll. 2003-ban a magyarországi régiók rangsorában a Közép-Dunántúl férfiak esetében a negyedik, nők esetében a hatodik helyen állt. A halálozási mutatók mindkét nemben az országos érték alatt voltak. A prosztatarák okozta halálozás az elmúlt évtized közepétől kismértékben, de folyamatosan csökkent. A régióban élő férfiak halálozási aránya 1985-től szinte minden vizsgált évben az országos érték felett volt. Összességében a Veszprém megyei halálozási mutatók a legrosszabbak, bár az elmúlt közel 20 év alatt a halálozás itt is mintegy 40 százalékkal csökkent. Figyelemreméltó, hogy a prosztatarák-halálozás egyre inkább a 65 évnél fiatalabb korosztályok felé tolódik el.
