Az átlagembert legtöbbször csak az üzemorvosi vizsgálatok alkalmával kötik először EKG-ra, másoknak viszont - például szívbetegségük miatt - viszonylag rendszeresen kell alávetniük magukat a vizsgálatnak, melynek során a szív elektromos jeleiről, ritmusáról és mindegy egyes szívdobbanásáról grafikon készül.
Az EKG az a vizsgálati módszer , ami önmagában is diagnosztikus értékű: ugyanis nem csak a szívritmuszavarok, de a szervi szívbetegségek legtöbbje is különféle EKG-eltérésekkel jár. Segítségével igazolható az életet veszélyeztető szívinfarktus, a koszorúér-betegség (ez utóbbi igazolására gyakran ún. terheléses EKG-ra lehet szükség) és az ingerületvezetési zavarok.
Szükség lehet rá tehát szívbetegségek, mellkasi fájdalom (angina), rendszertelen szívverés gyanúja esetén, illetve akkor, ha az alkalmazott gyógyszeres kezelés hatékonyságát szeretné az orvos ellenőrizni, felmérni. Terhesség során is kötelezően elvégzendő vizsgálat.
Hogy zajlik?
A páciens a vizsgálattal kapcsolatos tájékoztatás után a hátára fekszik, törzsére és végtagjaira pedig meghatározott színkód szerint elektródákat helyeznek. Ezek esetlegesen a gélbevonat és a bőr előzetes megnedvesítése miatt hűvösebb érzetet kelthetnek, és a bőrre enyhe húzó érzéssel tapadnak (néha előfordulhat az is, hogy a jobb tapadás érdekében az érintett felületeket le kell borotválni), a végtagra pedig nagy csipeszekkel rögzítik.
Miközben a műszer dolgozik, a lehető legnyugodalmasabb pozíciót kell felvennie az érintettnek: nem lehet mozogni vagy beszélni, mert ezek a mérés pontosságát negatív irányba befolyásolják. Ha fázunk, kérhetünk takarót, a remegés ugyanis hasonlóan károsan hat a vizsgálati eredményekre. Az is előfordulhat, hogy vizsgálat közben a szakember utasítására mély levegőt kell venni, és bent tartani azt.
Ha a lelet elkészült, a készüléket kikapcsolják, az elektródákat leszedik, a gél és a fertőtlenítő maradékát papírtörlővel letörlik. Az EKG szalagot letépi a szakember vagy az asszisztens, a páciens felöltözhet.
Mivel az EKG-vizsgálat noninvazív, nem okoz panaszt, fájdalmat. EKG után folytatható minden napi tevékenység, kímélésre sincs szükség.
A leletről
A papírra rajzolt görbék elemzése rendkívül bonyolult, csak a szakember tudja a legapróbb rezdüléseket megfejteni. Az elektrokardiogram görbéje egyébként elárulja, hogy a szívben rendesen gerjednek és terjednek-e azok az elektromos impulzusok, amelyek a szívciklust és a szív ritmusát szabályozzák. Egy "egészséges" görbe jellegzetes felfelé és lefelé tartó hullámokból áll. Minden esetben jól kivehető tehát, ha az elektromos impulzusok átvezetődése lassú, esetleg rendellenes alakúak a hullámok, illetve szabálytalan a szívritmus. Ezek szívbetegségek jelei lehetnek. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden eltérés jelent, jelez (szív)betegséget, lehet más betegséget jelző, extrakardiális eltérés is (pl. tüdőembólia vagy a káliumháztartás zavara).