A vágyfokozás fokozása
"Az élvezetnek szám szerint hat oka van: a lángoló szerelem tüze, az áradó mag, a szeretett lény közelsége, az orca szépsége, izgató étkek és a kapcsolat."- írja Nefzawi Illatos kert-című könyvében. Afrodiziákumok alatt azokat a növényi, állati, vagy ásványi eredetű szereket, termékeket, ételeket értjük, amelyek erősítik a teljesítőképességet, növelik az erotikus fantáziát, erősítik a nemi vágyat és fokozzák a gyönyört.
Az afrodiziákumok között vannak hatásos és kevésbé hatásos szerek. Ez utóbbiak hatásosságát csak a néphagyományok, az ősi rítusok, babonák támasztják alá.
Az afrodiziákumokból általában étel vagy ital készül, de ismertek olyan vágyfokozók is, amelyeket a testbe kell bedörzsölni, illetve belégzésükkel váltják ki a kívánt hatást.
Az afrodiziákumok hatásuk szerint lehetnek helyi hatásúak (Johimbin), központiidegrendszer-stimulánsok (kokain, morfium, hasis), általános erősítő hatásúak (ginzeng-gyökér), illetve húgy- és ivarszervekre hatók (petrezselyem, zeller).
Fűszerezetten
A fűszereket az arabok annyira féltették, hogy lelőhelyeikről valótlanságokat állítottak, hihetetlen meséket szőttek róluk. A királyok vagyonának nagy része a fűszerkereskedelemből származott. Az asszír, föníciai és görög hiedelmek szerint az a lány, aki egy hétig sáfrányt fogyasztott, nem tudott ellenállni szerelmesének. A sáfrány állítólag nemcsak az embert, hanem a méhet is izgatja. A vaníliát az azték indiánok és a franciák csokoládé ízesítésére alkalmazták. A gyömbér, fahéj, kardamom, boróka, fekete bors, édes kömény szerelmi erejéről a Káma Szútrában és az Illatos kertben is tesznek említést.
A tengeri iringó egy olyan bogáncshoz hasonló, vadon termő növény, amelynek gyökerét csókos cukorkának nevezték, annak afrodiziákus hatására utalva: "Ki buján táncolt az éjféli bálon, forró iringóra és kövér osztrigára vágyott".
A növények minden részéből: gyökérből, szárból, levélből, virágból és termésből is készítettek vágyfokozót. A mandragóra, a padlizsán, a beléndek, maszlag, zeller mind azok közé a növények közé tartozik, amelynek vágyfokozó hatást tulajdonítottak. Ezek egy részét azonban nagy kár lenne kipróbálni, mert például a maszlag és a beléndek mérgező. A ginzengről azt tartják, hogy az egyik leghatékonyabb afrodiziákum. Gyökeréből szirup készül, mely bármely zöldségből készült ételhez hozzáadható.
Jótékony tökmagolaj
A héj nélküli tök magjából kíméletes módon, hidegsajtolással nyert olaj jó terápiás hatása miatt mind a népi gyógyászatban, mind a szabadforgalmú gyógyszerek között világszerte elterjedt. A tökmagolaj rendkívül gazdag telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakban, vitaminokban. Jó gyulladásgátló, magas antioxidáns-tartalma miatt hozzájárul szervezetünk gyors regenerálódásához, Delta-7 fitoszterol tartalmának köszönhetően pedig csökkenti a prosztata jóindulatú megnagyobbodását, illetve enyhíti annak tüneteit. Magas E-vitamin-tartalmának köszönhetően afrodiziákumként is megállja a helyét.
A tengerek kincsei
Az osztriga, a homár, a kagyló, a csiga, a rák, a tonhal, a cápa - és sorolhatnánk még a tenger kincseit - nemcsak kiváló afrodiziákumok, hanem igen gazdag vitamintartalmuk is. Az osztrigát az igazi ínyencek nyersen fogyasztják, kevés citromlével meglocsolva. Nem véletlen, hogy több szerelmes játékfilmben is tetten érhető, amint a szerelmesek osztrigát csemegéznek, majd vacsora után egymás karjaiba borulnak. De a homár szintén jó vágyfokozó , s mellé egy pohár minőségi száraz fehérbor vagy pezsgő megsokszorozza a szexuális vágyat.
A csokoládé csábereje
A csokoládét a perui indiánoknak köszönhetjük, akik kakaóbabból állították elő, és akkora tisztelettel övezték, hogy még fizetni is lehetett vele. Már ők is felfedezték a csokoládé csábító erejét. Montemusa, akinek hatszáz háremhölgye volt, éjjel-nappal kortyolta a kakaót a szexuális gerjedelem szinten tartása érdekében. Kolumbusz Kristóf 1502-ben ajándékozta meg vele a spanyol királyt. Alexander Dumas szeretkezés előtt és után is ajánlotta a csokoládé fogyasztását, mert az afrodiziákus hatás mellett frissítő tulajdonságokkal is rendelkezik.
A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak , elsősorban a mandula és a mogyoró, például kiváló ásványianyag-és telítetlenzsírsav-forrás.