Ami a pohárba kerül
Az ásványvizek fogyasztása minden korosztálynak ajánlható, de a kisgyermekek, a várandós kismamák, a sportolók és az intenzív fizikai munkát végzők esetében különösen lényeges szempont, hogy a folyadékpótlás mellett az ásványi anyag utánpótlás is megtörténjen.
A gyógyvizek egy része ivókúra formájában használható betegségek megelőzésére és gyógyítására.
- A szénsavas vizek a gyomornyálkahártya ingerlésén és a gyomorsav szekréció fokozásán keresztül segítik elő az emésztést, étvágyjavító hatásúak. Gyomor- és nyombélfekély fennállása esetén fogyasztásuk ellenjavallt.
- Az alkáli-hidrogén-karbonátos vizek savmegkötő hatásúak, emésztőrendszeri megbetegedések (savtúltengés) esetén sikerrel alkalmazhatóak. A gyomorban a nátrium hidrogén karbonátból sósav hatására felszabaduló gáz feszítő hatása miatt kellemetlen érzést válthat ki a betegben. Nagyobb mennyiség elfogyasztása nem javasolt szív- és vesebetegségben szenvedők részére. Egyes gyógyszerek felszívódását befolyásolhatják, ami miatt a gyógyszerek biológiai hatékonysága csökkenhet. A földes-meszes-vizek ivókúra formájában kalcium és magnéziumpótlásra is alkalmazhatóak. A nátrium-hidrogén-karbonát és a kalcium-karbonát tejjel történő fogyasztása kerülendő.
- A keserűsós vizek (Mira, Hunyadi János, Ferencz József vizek) literenként legalább 1 gramm szulfátot (magnézium- vagy nátrium-szulfátot) tartalmaznak. A hashajtó-hatás mellett az epehólyagra is hatnak, működését elősegítik, epehajtó tulajdonsággal rendelkeznek. Magnézium-sókat tartalmazó vizeket csak ép veseműködés esetén szabad fogyasztani, nátriumsók adása nem javasolt szív és vesebetegség esetén.
- A konyhasós vizeket toroköblögetésre és idült hurutos állapotban régóta használják. Magas vérnyomású betegek esetében a konyhasó bevitelének korlátozása ajánlott.
Hatásos házifürdők
A gyógyfürdő terápia méltán nagy népszerűségnek örvendő ága az iszapkezelés. A kereskedelmi forgalomban beszerezhető gyógyiszap meghatározott alkotórészekből álló, adott fizikai-kémiai tulajdonsággal rendelkező anyagkeverék, melyből a használati utasításban megadott előkészítési eljárás révén jutunk az "otthoni gyógyfürdőhöz".
A gyógyiszapok hatása a gyógyvizekéhez hasonló, ugyanazok az orvosi előírások az irányadóak mint a gyógyfürdőzés esetében. Jó hatásfokkal alkalmazhatóak összetételtől függően egyes mozgásszervi, krónikus bőrgyógyászati és nőgyógyászati panaszok esetében. Az ellenjavallatok között szerepelnek a magas vérnyomás súlyos esetei, szívritmuszavarok, vérzékenység, heveny gyulladásos, fertőző, lázas megbetegedések, degeneratív ízületi megbetegedések akut fázisai, nagy felületű hámsérülések, daganatos betegségek akut szakaszai, rosszindulatú daganatos elváltozások, a terhesség időszaka valamint pajzsmirigy túlműködés és epilepszia.
A gyógyiszapok pakolások készítéséhez is felhasználhatók. Az iszapnak nagy a hőtartó képessége, a meleget lassan adja át a testnek, ezért bőrünk magasabb hőfokon tűri. A mélyre terjedő meleghatáson kívül általános ingerhatása van. Az iszappakolások krónikus ízületi és izomfájdalmak esetén jótékony hatásúnak bizonyultak.
Aromaterápia
Az illóolajok felületaktív tulajdonságokkal rendelkeznek, jól felszívódnak a bőrfelszínen keresztül, hűsítő, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatásúak. Fokozzák a lokális keringést, helyi vérbőséget okoznak, így a felgyülemlett anyagok szervezetből való eltávolítását segítik elő. Masszázsolajok, kenőcsök, krémek gyakori összetevői. Bedörzsölés, inhalálás formájában és fürdőolajként egyaránt kifejthetik jótékony hatásukat.
Az erdeifenyő illóolaját, az eukaliptuszolajat és a kakukkfű olaját inhalálásra alkalmazzák légúti megbetegedések esetén, vízoldékonyságuk megnövelésével forró vízbe cseppenként adagolhatóak és belégzés útján javítják a megfázás, a nátha kínzó tüneteit. A kakukkfüves fürdők légúti hurutok, görcsös köhögés kezelésére, a kamillafürdők a bőr és a nyálkahártyák gyulladásainak csökkentésére alkalmazott természetes gyógymódok.
Kopott ízületek, izomfájdalmak, ízületi gyulladások, a gerinccsigolyák merevséggel járó megbetegedéseinek terápiájában hagyományosan használnak illóolajokat fürdőadalékként.
A levendula és a rozmaring illóolajának fürdővízbe történő adagolásával a reuma tünetei csökkennek, az izom- és ízületi fájdalmak enyhülnek. A mezei zsurló gyógyfürdő vérkeringési zavarok, reumás panaszok esetén alkalmazható. A tölgyfakéreg főzetéből készített testhőmérsékletű ülőfürdők segítségével kisebb sérülések, nedvedző bőrbetegségek és a lábizzadás súlyossága mérsékelhető. Az orvosi macskagyökér fürdők alkotórészeként enyhén nyugtató hatású, elalvási nehézségek és izgalmi állapotok megszüntetését segíti elő.
Ahol kötelező izzadni
A szaunában ("száraz gőz") jóval magasabb a hőmérséklet, a padok szintjétől függően 80°C is lehet, a relatív páratartalom pedig alacsonyabb (5-30 %) mint a gőzfürdőben ("nedves gőz"), ahol 40 °C van, viszont a relatív páratartalom akár a 80 százalékot is elérheti.
A szaunában egy kályha adja a megfelelően magas hőmérsékletet. A kályha lehet fafűtéses, elektromos vagy infra.
Az "aromakamrában" a dézsában lévő vízhez gyakran adnak gyógynövényi részeket és csepegtetnek különféle illóolajokat. Az aromaanyagok általában fenyő, menta, eukaliptusz illatúak vagy ezek keverékei.
A szaunázás
- az egészséges életmód része,
- javítja a perifériás keringési zavarokat,
- aktiválja az immunrendszert,
- elősegíti a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz való adaptációt,
- stresszoldó hatása van,
- arcüreg és homloküreg krónikus gyulladása esetén jótékony hatású
- az ízületi mozgások beszűkülésének oldására alkalmazható.
A szaunázás és a gőzfürdőzés ellenjavallatai hasonlóak: Friss szívinfarktust követően, magas vérnyomás valamint súlyos szív-érrendszeri és légzőszervi zavarok (angina pectoris, tüdőödéma, trombophlebitis) esetén illetve epilepsziás betegeknek, kisgyermekeknek tilos a "meleg kamrák" használata.
Néhány aranyszabály kezdőknek
Alkohol- illetve koffeintartalmú italok fogyasztását szaunázás előtt kerüljük, ékszerek levétele ajánlott az égési sérülések elkerülése miatt, kezdetben ne lépjük túl a 10 perces időtartamot és szaunázás után mindig pótoljuk az ásványi anyag- és folyadékveszteséget!
Hidegzuhany
A szaunázást gyakran követi hideg vízzel történő zuhanyzás, hideg medencébe való merülés, esetleg télen a szabadban fürdés. Ha erre nincs lehetőség, akkor elég csupán kiállni a hideg levegőre, ami újabb stresszhatást jelent a szervezetnek. A mellékvesekéreg hormonok szintje emelkedik, az immunrendszer aktiválódik. Hideg bőringer hatására a perifériás erek összehúzódnak, az izomtónus fokozódik, az anyagcsere élénkül, bizonyos keringési zavarok javulhatnak. Egyes tanulmányok szerint enyhe antidepresszív hatás is érvényesül.