A University of Manchester kutatói, Zain Habib Alhindi vezetésével egy különleges, orvosi mézet használtak arra, hogy a Fusarium családba tartozó gombafélék ellen felvegyék a harcot. Ez a speciális méz olyan oxigént tartalmazó reaktív molekulákat képes létrehozni, melyek képesek elpusztítani a növényekben és a talajban megtalálható gombákat.
A Fusarium bizonyos fajtái az emberre is veszélyesek, és többek között körömgombásodás , szemfertőzéseket is okozhatnak, a legyengült immunrendszerűeknél pedig rendkívül súlyos, az egész testre kiterjedő gombás fertőzést.
Azonban a gyógyszerek a gombákra nem hatnak, és ezek a gombák olyan biofilmeket hozhatnak létre, melyek még súlyosabbá teszik a betegségeket. A méz viszont képes megakadályozni, hogy a kártékony mikroorganizmusok biofilmet hozzanak létre, ezzel pedig gyorsítják a gyógyulást és javítják a felépülés esélyeit is.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A méz gyógyító hatásait évezredek óta ismerik az emberek, és például a bőrre kenve is alkalmazhatjuk, a pattanások elleni küzdelemtől a kisebb sérülések és sebek gyógyításáért. A méz ugyanis nagyon hatékony a különböző baktériumok ellen. A mézes tea vagy tej a fertőzött, fájó torkot is gyógyítja, és hozzájárul például ahhoz, hogy még jobban aludjunk éjjel. Ugyanakkor a méz gombaellenes hatásaival eddig kevesebb kutatás foglalkozott, pedig a legújabb eredmények szerint a méz további nagyszerűen alkalmazható gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé.
A kutatás az egyetem egy teljesen új szakirányának, az orvosi mikológiának a keretein belül végezték. A kétéves kurzus során a fiatal szakemberek „jobban megismerhetik a gombás betegségeket, illetve a problémákat okozó gombákat, és lehetőséget kapnak arra is, hogy kutatásokat végezzenek velük.
Napjainkban az orvostudomány egyik legnagyobb problémáját az egyre terjedő antibiotikum-rezisztencia jelenti, és ha képesek vagyunk olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek antibiotikumok nélkül harcolnak a fertőzések ellen, azzal rendkívül nagy eredményeket érhetünk el” – mondta dr. Riina Rautemaa-Richardson, a jelenlegi kutatás egyik vezetője.
