Tévhit: Létezik egy gerinctérkép, amely megmutatja, melyik csigolya pontosan milyen szervi megbetegedést okozhat
Évek óta keringenek a neten - főleg áltudományos oldalakon és műkedvelő természetgyógyász és csontkovács blogokon - olyan "csigolyatérképek", amelyek elvileg arra hivatottak, hogy bemutassák: a gerinc nyaki, háti és ágyéki szakaszát alkotó csigolyák milyen hatással lehetnek testünk egyes részeire, és milyen betegségeket okozhatnak. Az egyik változatnál például az egér mozgatásával minden csigolyához lehetséges tüneteket társíthatunk: eszerint a négyes nyaki csigolya például az orrunkra, ajkainkra, szánkra és fülünkre gyakorol hatást, és ha probléma van vele, szénanáthát, orrfolyást, halláscsökkenést, orrpolipot okozhat.
Mielőtt bárki nekiállna kikeresni, hogy éppen meglévő panaszaiért vajon melyik csigolyája lehet felelős, érdemes továbbolvasni cikkünket. Az általunk megkérdezett szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanis azok az összefüggések, amelyeket a nem tudományos alapon megszerkesztett "gerinctérképek" sugallnak, nem léteznek. Legalábbis nem ebben az "ez a csigolyád felel ezért a betegségedért" formában.
"A csigolyáknak megvan a maguk patológiája, ahogy a szalagoknak, a köztük lévő porckorongoknak és a gerincvelőből kilépő idegeknek is: pontosan megvan, hogy mi mit idegez be. Az említett csigolyatérképen sok minden keveredik. Amennyiben például a felső nyaki szinten egy csigolyaelváltozás (amelyet okozhat akár daganat vagy egy gyulladásos betegség) az ott kilépő idegeket is érinti, akkor valóban jelentkezhetnek felsővégtagi panaszok, de korántsem arról van szó, hogy például a felkarban megjelenő fájdalom szükségszerűen a C6-os csigolya elváltozásának köszönhető" - magyarázza dr. Elek Emil Miklós ortopéd szakorvos.
Másik példát is említ: a pajzsmirigy beidegzését adó vegetatív rostok az agyi struktúrákhoz kötődnek, vagyis a központi idegrendszer felső részéhez, így a pajzsmirigypanaszok biztosan nem az 1-es, a 2-es vagy a 3-as nyaki csigolya betegségével magyarázhatóak - mint a "csigolyatérkép" sugallja. Dr. Elek Emil Miklós véleménye szerint a csigolyák rokonítása bizonyos szervi megbetegedésekkel a hagyományos anatómiai ismeretek alapján légből kapott teória. "Lehet, hogy egy különösen okos ember egyszer majd teljesen átírja az orvostudományt, és azt mondja, hogy a C1-es csigolya zavara, mondjuk, a látásélesség csökkenéshez vezethet, de egyelőre ilyesmiről szó sincs" - summázza dr. Elek.
Ön mindent bevesz? Új sorozat a HáziPatika.com-on
A neten keringő és egyre szaporodó egészségügyi tévhiteknek se szeri, se száma. De mit higgyünk el, és minek ne dőljünk be, ha nem akarjuk kockáztatni saját és mások egészségét sem? A HáziPatika.com legújabb kezdeményezésének célja, hogy segítsen eligazodni az álhírek, a veszélyes egészségügyi tévhitek világában.
A C-vitamin tényleg gyógyítja a rákot?
Nem veszélyes, ha valaki náthás betegként egy-két hétig nagy dózisú C-vitamint szed, igaz nem használ, de legalább nem is árt, a felesleges mennyiség vizelettel távozik. Daganatos betegeknél viszont végzetes is lehet az a hiedelem, amely szerint az aszkorbinsav gyógyítja a rákot. Őket nem csak a terápiától terelheti el ez a tévhit, hanem akár a kezelést is gyengítheti. Szakértőkkel néztünk körül a C-vitamin felhasználásának útvesztőjében.
Tévhit: A csigolyák rendellenes helyzete szervi bajokat okoz
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Sok kutatás készült a témában, de egyik sem tudta megerősíteni az összefüggéseket a csigolyák rendellenes helyzete és a szervi bajok között" - kezdi Bene Máté porckorongsérv-specialista gyógytornász-fizioterapeuta. "Modern képalkotó vizsgálatok segítségével pontosan tudjuk, hogy gyakran még komolyabb strukturális gerincproblémák sem okoznak semmiféle tünetet. Ha például megnézünk száz teljesen tünetmentes felnőttről készült MRI-felvételt, akkor körülbelül 76 gerincében fogunk degeneratív elváltozásokat találni, amelyek szinte mindig együtt járnak az adott ideg alatt és felett lévő csigolyák helyzetét befolyásoló tónusos izmok túlzott feszességével. Ennek ellenére a legtöbb ember nem érintett még az ilyenkor kézenfekvőnek tűnő gerinces tünetekben sem" - magyarázza Bene.
A szakember másik példát is említ. Egy súlyos porckorongsérvvel küszködő ember jellemzően az idegérintettség három klasszikus tünetét tapasztalja: érzészavart, izomgyengülést és reflexkieséseket. Viszont még e konkrét, erősebb nyomás alá került ideg esetében sem lesz az ágyéki porckorongsérves ember számottevően vérképzési zavaros, és a felsőlábszári ízületeivel sem lesz probléma.
Hasonlóan vélekedik dr. Elek Emil Miklós is. "Nincs kimutatható összefüggés egyes csigolyák és konkrét szervek funkciózavara között, legalábbis a hagyományos orvoslás szemszögéből" - mondja. Véleménye szerint a megállapítás, miszerint egyes csigolyák felelnek bizonyos szervek betegségéért, félremagyarázás. Méghozzá elég veszélyes. "Ha mondjuk valakinél a röntgenvizsgálat után kiderül, hogy ártalmatlan degeneratív elváltozás, például benyomat van az egyik csigolyáján, miközben refluxos, ez alapján könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azért van refluxa, mert az érintett csigolyája ezen elmélet szerint hatással van a gyomorszájára. Miközben erről szó sincs."
A szakember szerint ugyanakkor ha csúnyán tönkremegy a gerinc egy szakasza, beleértve esetleg egy-egy csigolyát is, akkor felléphet komoly szervi probléma. Például az ágyéki gerincszakaszon jelentkező daganatos betegség vagy frissen kialakult porckorongsérv következtében elszállhat a húgyhólyag és a végbél funkciója - vizelet- és széklettartási problémákat okozva. De ilyen esetben a tünetek nem csigolyákhoz kötöttek - nem arról van szó, hogy ha mondjuk az L4-es csigolya sérült, akkor hólyagprobléma jelentkezik -, hanem az idegrostok nyomásához. Ha ez a nyomás csigolyaeredetű, akkor persze lehet ilyen összefüggés - magyarázza dr. Elek. De, mint mondja, fontos tudni, hogy az egyes gerincszakaszok nemcsak a csigolyákat jelentik, hanem a hozzájuk tartozó szalagokat, izmokat, ideggyököket, idegburkokat, porckorongot is.
Tévhit: A csigolyákat egyszerűen helyre lehet roppantani
dr. Elek Emil Miklós szerint ez az elképzelés is téves. Mint mondja, a csigolyák anatómia adottságukból adódóan eleve olyan jól beágyazottak, hogy ha a csontok között nincs folytonossághiány vagy durva porcdefektus, akkor mechanikusan, manuálterápiás eszközökkel nem lehet elmozgatni, "megroppantani", vagyis helyre tenni a csigolyatestet, mert a helyén van. "Legfeljebb ha az orvos vagy kezelő rááll a beteg hátára, de akkor már régen rossz neki" - érzékelteti dr. Elek. Vagyis amiről úgy gondoljuk, hogy helyreroppan, az biztos, hogy nem a csigolya. "Manuálterápiás eszközökkel finom kis ízületi félficamokat, csigolyák nyujtványaihoz kötött, rendellenes helyzetben lévő ízületecskéket vagy szalagokat ki lehet mozgatni" - mondja dr. Elek Emil Miklós, hozzátéve, hogy ez adhat bizonyos nyekkenő, roppanó hangot.
"A csigolyák 'helyretételekor' hallott roppanó hang segíti a konkrét 'valami tényleg történt' benyomás kialakulását" - teszi hozzá Bene Máté. Roppanáskor az ízületen belüli nyomáscsökkenés miatt felszabaduló légbuborékok helyezkednek újra, pont úgy, mint amikor ropogtatjuk az ujjunkat - érzékelteti a folyamatot Bene.
"A csigolyák közti ízületeket egy érzékelő testecskékkel erősen ellátott tok burkolja be: a gerincvelői szürkeállomány hátsó szarvával állnak kapcsolatban. Ez a terület értékeli a feszüléseket, a csontok pozícióját, illetve a károsodásokat, és bizonyos ingerküszöböt meghaladva beavatkozik. Ezúton a csigolyák elmozdulása tényleg visszahat a csigolya körüli izomzatra, reflexes úton pedig ellenpárjaikra, a felületes törzsizomzatra, esetleg pár belső szervet érintő reflexre is. Egy érzékeny kezű manuálterapeutának hasznos információt adnak arról, hogy melyik csigolyánál érdemes beavatkozni - de természetesen nem szív- és érrendszeri betegségek , allergia vagy rákos daganat, hanem például egy lumbágós tünet megoldása érdekében" - magyarázza Bene.
Tévhit: A csontkovács pikk-pakk helyreteszi az elcsúszott gerinccsigolyákat
Bene Máté szerint a szakszerűen végzett csontkovácsolásnak megvan a létjogosultsága. "A népi csontkovácsolás az elmúlt száz évben sokszor randevúzott az orvostudománnyal, és bár tartós kapcsolat még nem alakult ki a románcból, nagyon jó hatással voltak egymásra, aminek a modern manuálterápia lett a gyermeke" - érzékelteti viccesen. Mint mondja, a Semmelweis Egyetem kétéves posztgraduális képzésén végzett gyógytornász vagy orvos manuálterapeuták a bizonyítékokon alapuló orvoslást képviselik.
A hivatalosan működő manuálterapeuták pontosan tisztában vannak az ízületek és a mozgásszervrendszer működésével, jártasak a patológia, a biomechanika és az anatómia területén, és biztosan nem akarnak csigolyákat "helyretenni", "lordózist - fokozott ágyéki görbületet - elmulasztani", vagy rákot gyógyítani. "A kezelés előtt leleteket tanulmányozni és alaposan vizsgálódni annál inkább" - véli Bene, aki szerint érdemes elkerülni a laikus csontrakókat, mert egy szakszerűtlen kezelés a meglévőnél is komolyabb károkat okozhat.
dr. Elek Emil Miklós is úgy véli: bizonyos esetekben segíthet egy profi, jól képzett csontkovács. Ha például valakinek hirtelen "beáll a dereka", vagyis egy rossz mozdulat hatására izomgörcs lép fel, ami mögött nincs súlyos elváltozás - daganat, amelytől például megroppanhat a csigolya -, sem egyéb károsodás, akkor óvatos manipulációval helyre lehet tenni. "Ha a beavatkozás jól sikerül, és elmúlik a panasz, akkor a további kezelésből az orvost nyugodtan ki is lehet hagyni - mondja dr. Elek, hozzátéve, hogy ilyen esetekben ő azért inkább injekciót és pihenést javasol.
"Valódi csigolyacsúszást viszont, amikor akár több millimétert is előrevándorol a csigolya, már nem lehet helyretenni, csak műtéti úton helyreigazítani" - magyarázza dr. Elek Emil Miklós, hozzátéve, hogy valódi csigolyacsúszásokat nem lehet tökéletesen helyreállítani még műtéttel sem. Ilyen esetben viszont mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, mert a nem megfelelő kezelés visszafordíthatatlan károkat okozhat.
Ez is érdekelhet
