Karikó Katalin a tanácskozást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón felidézte, 2022 tavaszán nyerte el a dán gyógyszergyár, a Novo Nordisk alapítványának elismerését kutatótársával, Drew Weissmannal, a Pennsylvania Egyetem professzorával, valamint Ugur Sahinnal és Özlem Türecivel, a BionTech két vezetőjével. Az európai orvosbiológiai kutatásokat ösztönző kitüntetéshez 5 millió dán korona (mintegy 265 millió forint) támogatás járt. Ennek rá eső részét Karikó Katalin az SZTE-nek ajánlotta fel. A mintegy 66 millió forintot állatház építésére fordítják, amely kivitelezése már el is kezdődött – közölte az SZTE professzora.
Az alapítvány támogatja egy-egy tudományos tanácskozás megszervezését is a kutatók "anyaintézményében". Az SZTE-n a tudományos konferenciát november 7-én és 8-án rendezik meg. A tanácskozáson Karikó Katalin és Drew Weissman mellett előadást tart a BioNTech vezérigazgatója, Ugur Sahin is. Rajtuk kívül további 13 vezető mRNS-kutató érkezik Szegedre Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Belgiumból, Svédországból, Lengyelországból, Svájcból és magyarországi egyetemekről.
Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese kifejtette, a szakemberek beszámolnak majd arról, milyen további lehetőségek rejlenek az mRNS-technológiában. Az előadások nemcsak a vakcinák fejlesztését érintik majd, hanem más orvosbiológiai területeket is – mondta a professzor, aki példaként az idegei sérülések regeneratív terápiáját említette.
A személyes találkozás lehetővé teszi, hogy közvetlen kapcsolat alakulhat ki így a területen dolgozó magyar kutatók és a világ vezető tudósai között – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Gácser Attila professzor, a tanácskozás szakmai szervezője úgy fogalmazott, az mRNS-technológia az orvostudományi fejlesztések "svájci bicskája", alkalmazása számos területen hozhat áttörést. Jelenleg elsősorban fertőzésekkel, illetve daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatások folynak.
A konferencia előadásainak témái az immunológiától egészen a nanobiológiáig terjednek, és szó esik arról is, a módosított mRNS-molekulák miként juttathatók be a leghatékonyabban a szervezetbe – mondta az egyetemi tanár.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
