A rendkívül eredmény új utat nyit a tudomány előtt nemcsak az agy beható vizsgálatára, de a kezelési lehetőségek szélesítésére is olyan neurológiai és idegfejlődési zavarokra, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór. „Ez egy rendkívül erőteljes modell ahhoz, hogy segítsen megérteni számunka, hogyan kommunikálnak egymással az agysejtek és az agy egyes területei az emberi szervezetben. Teljesen megváltoztathatja a felfogásunkat az őssejtek biológiájáról, az idegtudományról és számos neurológiai és pszichiátriai zavar kialakulásál” – idézi az egyetem közleménye Su-Chun Zhangot, a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudós és neurológus professzorát, a kutatás vezetőjét.
Zhang csapata hagyományos 3D nyomtatási módszerrel hozta létre az agyszövetet, amelynek rétegeit azonban a korábbi kísérletektől eltérően nem vertikálisan, hanem horizontálisan ültették egymásra. Emellett a pluripotens őssejtekből nevelt neuronok egy puhább biotintában kaptak helyett. A végső szövet struktúrája így még éppen elég erős maradt ahhoz, hogy egyben tartsa magát, de közben elég puha is volt ahhoz, hogy az agysejtek össze tudjanak nőni és kommunikálni tudjanak egymással. „A szövet viszonylag vékony maradt, ami révén a neuronok könnyebben fel tudják venni az oxigént és a tápanyagokat a táptalajból” – mutatott rá Yuanwei Yan, Zhang laborjának munkatársa, a Cell című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Mondhatni, a kutatás eredményei magukért beszélnék – pontosabban a tudósok által létrehozott agysejtek tudnak beszélni egymással. A neuronok a szöveten belül saját rétegükben és azon túlmenően is kialakítottak kapcsolatot más neuronokkal. Éppúgy, ahogy az az emberi agyban történik. Képesek voltak kommunikálni, jeleket küldeni és neurotranszmitterek révén interakcióba lépni egymással. Sőt, a nyomtatott szövethez adott egyéb támogató sejtekkel együtt egy komplett hálózatot állítottak fel.
A madisoni kutatócsapat sikere abban is fordulópontot jelent, hogy az agyszövet nyomtatásához és életben tartásához nem használtak semmilyen speciális felszerelést igénylő módszert. Valójában világszerte számos laboratóriumban meg lehetne ismételni az eljárást. Ennél fogva a területen zajló kutatásokat is széles körben segítheti a jövőben.
Ez is érdekelhet
Borítókép: illusztráció, Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
