A dohánytermékek adóinak növelése egy kedvelt közegészségügyi módszer a dohányzás visszaszorítására, a legújabb kutatások szerint azonban sokaknak még a cigarettaárak drasztikus növekedése sem jelent visszatartó erőt.
A Concordia Egyetem közgazdászai a dohánytermékek megadóztatásának hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálva rájöttek, hogy a magas adók valóban visszatartó erőt jelentenek a szegényebbek és középosztálybeliek esetében, azonban a tehetősebbek, valamint a 25 és 44 év közöttiek a magas adók ellenére sem mondanak le káros szenvedélyükről. "A középkorúak, úgy tűnik, nem igazán érzékenyek a dohánytermékek árára" - nyilatkozta Sunday Azagba, az egyetem Közgazdasági Tanszékének hallgatója - "Bár az adók emelése igen kedvelt eszköz a dohányzás visszaszorítására, úgy tűnik, nem minden esetben hatékony."
A kutatók a Statistics Canada által gyűjtött adatokból, különösen a Nemzeti Népegészségügyi Felmérés 1998-99 és 2008-09 közötti vizsgálati eredményeiből dolgoztak. Három korcsoportban vizsgálták meg a naponta dohányzókat: a 12 és 24 éves kor közöttieket, a 25 és 44 éves kor közöttieket, valamint a 45 és 65 év közöttieket. "Sokan úgy gondolják, hogy áremelés segítségével csökkenthető a dohányzás egyes célcsoportok, például a középiskolások körében, ez azonban nem igaz a magasabb szociális osztályokban élőkre" - mondta Mesbah Sharaf kutatási munkatárs - "10 százalékos adóemelés esetén a dohányzás körülbelül 2,3 százalékkal csökken."
A kutatók rájöttek arra is, hogy a középiskolás kor utáni dohányzásellenes programokban részt vettek sokkal kisebb számban dohányoztak, mint azok, akik csak a középiskolás programban, vagy abban sem vettek részt. "Ha a dohányosok képesek az önkontrollra és érzékenyek az árakra, akkor az adók emelése valóban hatásos lehet" - mondta Azagba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente mintegy öt millióan halnak meg a dohányzás következtében, ami 2030-ra akár évi nyolcmillióra is emelkedhet. A kutatás részletes leírása az International Journal of Environmental Research and Public Health című szaklapban olvasható.
Legjobban: