Hogy hogyan lehet kivágni a hibás génszakaszokat és a genetikai kódon kívül visszailleszteni őket? Erre a kérdésre keresték a választ a University of Edinburgh kutatói is.
A szakemberek a DNS-transzport folyamatát kutatták, melynek következménye és egyben hasznos hozománya, hogy nem kódoló DNS-ek áthelyezése hatására a szomszédos gének működése is megváltozik. És hogy mindez mire jó? Az emberi genom átrendezése hasznos lehet a jövőben, segítségével például az immunrendszert is erősíteni tudnánk a fertőzésekkel szemben.
A nem kódoló avagy "non-coding DNS" a DNS-nek az a része, ami nem kódol fehérjéket. Sokáig úgy vélték, hogy semmi funkciója nincs, most - a fentiek fényében - mégis hasznát vehetjük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A DNS kivágását és beillesztését azóta is használják a tudományos kutatások és fejlesztések során. Minél többet tudunk meg a transzport folyamatáról, annál közelebb visz minket a jövő orvoslásához, a génterápiához, és kiváltképp olyan halálos betegségek gyógyításához, mint a rák.
Ez is érdekelhet
A tanulmány a Cell folyóiratban jelent meg.
Legjobban: