A kínai tudósok által végzett kísérlet nem működött igazán jól, de a jelentés, ami beszámolt az esetről aggodalommal töltötte el a szakértőket. A kísérlet leírása egyébként a Protein & Cell nevű kis online folyóiratban jelent meg.
A kísérlet motivációja ebben az esetbe is az volt, hogy az orvosok új gyógymódokat találjanak bizonyos betegségekre. Ebben az esetben a kutatók megpróbálták kijavítani a HBB nevű gén hibáját, ami egy halálos vérképző betegséghez az úgynevezett beta-thalassemiahoz - vörösvértestek elpusztulásával járó vérszegénység – vezethet.
Ez a gyógyítás egy igen hatásos és korszerű megoldása lenne, de ha valamit „elrontanak” a tudósok, akkor ez a hiba állandósulna a génekben, vagyis újabb hibás gének öröklődnének. Emellett ismert tény, hogy a génterápia leukémiát okozhat. Sőt ez a fajta kísérletezés felveti az eugenika – vagy eugenetika, amely az örökletes testi, szellemi tulajdonságok megváltoztatását, feljavítását hirdeti – vagyis a tökéletes babák megalkotásának kérdését is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Az emberi csíravonal – sejtvonal (germline), ami gamétává vagyis ivarsejtté fejlődik – módosítása széleskörű etnikai, társadalmi kérdéseket vet fel” – magyarázta egy nyilatkozatában a Center for Genetics and Society szakembere. "Emberi lényeket létrehozni a csíravonal módosításával több, mint 40 országban tiltott, emellett a nemzetközi emberjogi egyezményekkel is ütközik."
Canquan Zhou és Junjiu Huang, a China's Sun Yat-sen University kutatói olyan emberi embriókat használtak a kísérleteikhez, amik nem maradtak volna életben, mert két hímivarsejt termékenyítette meg őket. A technikájuk egyébként teljesen eredménytelen volt, mert „kellemetlen mutációt” tapasztaltak.
„A tanulmány legyen figyelmeztetés minden olyan orvosnak, kutatónak, aki úgy gondolja, hogy a technológia készen áll egy ilyen fajta gyógymód kifejlesztésér.” – mondta a Nature szaklapnak adott interjújában, Dr. George Daley, a Harvard Medical School őssejt szakértője.
„Nem tudós az, aki semmibe veszi a morális kérdéseket és a világszerte alkalmazott megállapodásokat, ami az emberi csíravonal megváltoztatása ellen van” – ezt már Marcy Darnovsky, a Center for Genetics and Society ügyvezető igazgatója magyarázza. „A genetikailag módosított emberek létrehozása könnyen az egyenlőtlenségek egy új formájához vezethet, diszkriminációra adhat okot, társadalmi konfliktusokat teremthet.”
A tudósok egyet értenek abban, hogy bár egy nagyon távoli problémáról van szó, a jövőben mégis foglalkozni kell a kérdéssel.
Ez is érdekelhet
