A többi között a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné , az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor- és bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás voltak annak a gyulladásos bőr- és bélbetegségek okait vizsgáló kutatási programnak a fókuszában, mely a napokban zárult le. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezette konzorcium öt évig kutatta ezeket a problémákat egy 1,5 milliárd forint költségvetésű, uniós támogatással megvalósított programban. A program lezárásának apropójából kiadott közlemény szerint az SZTE, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem 11 kutatócsoportjának célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja miként vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában.
A betegségek hátterének közös jellemzője van
Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium szakmai vezetője közölte, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a kóros válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos folyamatok kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében.
Ezért voltak csak tüneti kezelések
"A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem" - hangsúlyozta az akadémikus. A 2016-ban elindult program eredményei alapot szolgáltathatnak a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy lépéssel közelebb a megoldáshoz
A projekt eredményeit bemutató online tudományos konferencián elhangzott, hogy az akut hasnyálmirigy-gyulladás előfordulása az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett. A betegség a súlyos esetekben 30 százalékos halálozással jár, ennek egyik oka a specifikus terápia hiánya.
Ez is érdekelhet
Venglovecz Viktória munkatársaival a gyulladás kórlefolyásának tanulmányozására alkalmas háromdimenziós szövetmodellt hozott létre. A kutatók azt vizsgálták, hogy a cisztás fibrózis okozta hasnyálmirigy-károsodás kezelésére használt gyógyszer alkalmazható-e alkohol kiváltotta gyulladás esetén is. Ezt a modellen és állatkísérletekben is sikerült bizonyítani.
