Hová lettek a pénisztüskék?
Ahogy más szerveit, úgy az ember péniszét is bizonyos evolúciós hatások befolyásolták. A gerincesek között gyakorta előfordul például tüskés hím ivarszerv is, többek között macskáknál, az egereknél vagy a csimpánzoknál. A humán genomnak (vagyis az emberi szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információs térképének) az elemzése alapján megállapították, hogy ez a tulajdonság az őseinkre is jellemző lehetett, csak az evolúció során kikopott - írta korábban az Index .
A monogámia vezetett az "elpuhuláshoz"
A pénisztüskékért felelős genetikai kód az ember és a csimpánz hatmillió évvel ezelőtti közös ősénél még megvolt, de már a Homo sapiens és a neandervölgyi unokatestvére 700 ezer évvel ezelőtti szétválása előtt eltűnt. Ezek a "tüskék" tulajdonképpen makk alatti, elszarusodott kinövések voltak, és a megtermékenyítésben játszottak szerepet . Az extra péniszkeményítésre a kopulációs dugó áttörésekor volt szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez egy zselés anyag, amely azért képződik sok állatfajnál, hogy benntartsa a nőstényben a spermát, illetve eltorlaszolja az utat a konkurens spermiumok elől, helyzeti előnyhöz juttatva az első próbálkozót a megtermékenyítésben. Ennek áttörése ugyanakkor a mainál keményebb, szarus péniszre volt szükség.
Ez is érdekelhet
A monogámia kialakulásával azonban egyrészt csillapodott a verseny egy-egy nőstény megtermékenyítésére, a hím, vagyis a férfiember pedig már nemcsak az aktus során van jelen - jobb esetben -, hanem hosszabb távú kapcsolatot épít ki a nővel. Ezért a fajfenntartáshoz szükséges éberség lankadásával a pénisz is megpuhulhatott, nem volt többé szükség a szarus tüskékre. Bizonyos férfiaknál még ma is kialakulhatnak bőrkinövések a péniszen, ezek azonban már funkciójukban és kinézetükben sem hasonlítanak őseink pénisztüskéihez.
