A regeneratív gyógyászat területén dolgozó kutatók olyan anyagokat próbálnak kifejleszteni, amik segíthetnek az emberi testnek a sérült részek újranövesztésében. Az arc esetében ez azt jelenti, hogy nem lesz szükség a test más területeiről szöveteket átültetni, véli Matthew Q. Miller, a Virginiai Egyetem fej- és nyaksebésze, a tanulmány szerzője.
Noha a tudósok már a 2000-es évek eleje óta foglalkoznak a regeneratív gyógyászattal, az arcműtétek területén nem volt nagy az érdeklődés. Egyrészt azért, mert általánosságban az arcműtétek sikeresnek mondhatóak, gyorsan gyógyulnak és alacsony a fertőzések kockázata, így nem is volt szükség további kutatásokra. Másrészt ez az a terület, ahol nincs helye kísérleti hibának, hiszen a legkisebb rossz eredmény is azonnal szembetűnik, lévén az arc az első, amire az emberek fókuszálnak a mindennapi kapcsolatok során. Ezért ezen a területen a regeneratív gyógyászat új technikáinak térnyerése mindvégig lassan haladt.
Függetlenül attól, hogy a cél egy beteg arcát rendbe hozni egy műtét vagy mondjuk egy autóbaleset után, netán csak szimpla szépészeti beavatkozásról van szó, a folyamat ugyanaz – mondta Richard D’Amico, az amerikai plasztikai sebészek egyesületének regeneratív gyógyítással foglalkozó csoportjának elnöke. A sérült területeket hialuronsav töltőszérumnak nevezett szintetikus anyaggal töltik fel, ami bár egyszerűen beinjektálható, csak időleges hatása van. Sokkal hatékonyabb, ha a beteg saját zsírját használják fel a hiányok kitöltésére, amit altatással végeznek és vagy a csípőből vagy a gyomorból kivont zsírt használják fel, centrifugában történt leszűrés után. „Mivel nagy sok vele a munka és altatást is igényel, ezért nagyon drága eljárás”.
Ha a regeneratív gyógyászat működik, akkor elég egy egyszerű injekció és egy kis helyi érzéstelenítés az arc sérüléseinek kijavításához. És bár nem arról van szó, hogy a sci-fi filmekben látott újranövesztés jön létre, akkor is a plasztikai sebészet új korát nyithatja meg.
A kutatók most többféle módszerrel is próbálkoznak, például az emberi zsírból kivont őssejtekkel, amikkel pótolni lehet a sérült sejteket (egy kísérlet során éppen egy agyhalott embert próbálnak ilyen módon visszahozni az életbe). Noha az őssejtkutatás számos eredményt hozott, az amerikai hatóság, az FDA tiltja ezek használatát a betegeken.
A másik módszerhez az úgynevezett vérlemezben gazdag plazmát (PRP) használják. A páciensek vérébe vérlemezkéket tesznek és sejteket, amik rögöt képeznek és begyógyítják a sérült részeket valamint növekedési faktornak nevezett speciális fehérjéket, amik képesek a szöveteket öngyógyításra sarkallni. Ezzel elméletben képesek lehetnek a test több pontján is gyógyítani a sérült szöveteket. Az ilyen kísérletek nincsenek tiltva, de a hatékonyságuk egyelőre még nem bizonyított.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A harmadik – leginkább gyerekcipőben járó – megoldás a fehérjemátrix. Korábbi, egereken végzett kísérletekben a kutatók kivonták a zsírszöveteket, majd izolálták belőlük a sejteket és visszafecskendezték más testrészekbe, ahol újranőttek a zsírsejtek. Jóllehet ez a folyamat nem hangzik jól azok számára, akik éppen a testzsírtól próbálnak ezen a helyen megszabadulni, az arc regenerációjában ez a módszer nagyon sikeres lehet.
A fenti kísérletek még korai stádiumban vannak, most azt próbálják megállapítani, mennyire lehet a módszer hatékony az embereknél és milyen adagokat kell használni. Sok még a megválaszolandó kérdés tehát, hiszen például a hosszú távú hatások sem ismertek, ezért időbe kerül, míg a regeneratív gyógyászat lesz az arcplasztika leváltója. Vannak, akik attól tartanak, hogy az őssejtek például túlburjánzásra késztetik a többi sejtet, ami rákos daganatok kialakulásához vezethet. Mindenesetre az eddigi eredmények ígéretesek, így elképzelhető, hogy a jövőben rutinmunka lesz egy szétroncsolt arc újranövesztése.
Ez is érdekelhet
Forrás: vocativ.com
