Őssejtjeink története
Az őssejt-transzplantáció történetének első jelentős mérföldköve Robert A. Good professzor nevéhez fűződik. Ő végezte az első ilyen beavatkozást 1969-ben Amerikában. Közel húsz év elteltével és egy kontinenssel arrébb, 1988-ban használtak először köldökzsinórvért transzplantációhoz Párizsban.
1993-ban a magán őssejtbankok mellett megjelent az első közösségi bank is, azon babák köldökzsinórvérének tárolására, akik esetében a szülők nem kívánták magán bankban megőrizni azt a baba számára, ugyanakkor felajánlották a köz javára. A nemzetközi összefogás azóta egyre szorosabb, 2008-ban először, már több kezeléshez is használták olyan babák köldökzsinórvérét , melyet szüleik ajánlottak fel erre a célra és az országhatárokon átívelő felhasználások száma is jelentősen megnövekedett.
Hazai sikereink
Itthon jelenleg a picik születésének 8-9%-ánál kérik szüleik a köldökzsinórvér levételét. Bár eddig még nem közöltek összesített adatokat a hazai bankokban őrzött minták pontos számáról, a sejtbankoktól származó információk alapján nagyjából 35-40 ezer magyar babától származó őssejtmintát tárolhatnak. A vonatkozó mutatók tekintetében (10 millió lakosra jutó transzplantációk száma) Európa élvonalában járunk: 2010-ben két orvosi csoport összesen 5 őssejtkezelést hajtott végre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Cord Blood Center (CBC) csoport különösen figyelemre méltó ebben a tekintetben, ők az egyedüli európai őssejtbank , akik magán- és közösségi célokra is tárolnak őssejteket. A hazánkban működő bankok közül ők bocsátották rendelkezésre a legtöbb őssejt mintát világszerte, összesen huszonkilencet, életmentő kezelésekhez. Ezek között volt az első olyan európai transzplantáció is, ahol egy Szlovákiában született csecsemő súlyos agyi daganatát gyógyították saját őssejtjeinek beültetésével 2004-ben. A kisfiú azóta is tünetmentes és teljes életet él. Tavaly először egy Pearson-szindrómában (mitokondriális DNS-hiba) szenvedő magyar baba kezeléséhez adtak őssejteket.
Ez is érdekelhet
Reményteli kutatások
Noha az őssejtterápiát napjainkban elsősorban a vérképző szervek gyógyítására és az immunológiai funkció helyreállítására alkalmazzák, a biztató eredmények mellett új kutatási irányok is mutatkoznak. Korábban gyógyíthatatlanak hitt betegségek kezelésében nyílnak új lehetőségek, a regeneratív medicina területén pedig igazán jelentős előrelépés történt az utóbbi években. A világon eddig összesen 25 ezer köldökzsinórvér-alapú őssejtbeültetésből 10 ezret már ilyen céllal végeztek. A kutatások a felnőttek esetében szívroham, illetve egyes autoimmun betegségek, gyerekeknél pedig agyi problémák, illetve a korai diabétesz kezelésének területén zajlanak.
Legjobban: