A középkori latrinák meglepő titkai

Rég letűnt korok étkezési szokásaira, higiéniai viszonyaira deríthet fényt egy új kutatás, amely során a régészet, a genetika és a mikroszkópos vizsgálatok vívmányait kombinálva középkori latrinák elemzésével foglalkoznak brit kutatók.

Milyen tünetekről ismerhető fel a bélférgesség? Részletek itt.

Az Oxfordi Egyetem zoológiai és régészeti tanszékeinek együttműködésével 700 évvel ezelőtti paraziták genetikai vizsgálatát végezték el. Az élősködőket középkori latrinákban találták. Ez az első alkalom, hogy az ősi DNS-vizsgálat (aDNA) módszerét parazitákra is alkalmazták: így próbálják megismerni, felderíteni a paraziták történetét, járványtani sajátosságait. A vizsgálat eredményeit a Proceedings of The Royal Society B című tudományos folyóiratban tették közzé.

A középkori latrinákban talált féregmaradványok vizsgálata sokat elárul az akkori emberekről
A középkori latrinákban talált féregmaradványok vizsgálata sokat elárul az akkori emberekről

Lübeck különleges helyzetben volt

A kutatók lübecki, németországi latrinákat vizsgáltak át, így az emberi ürülékben lévő hengeresférgek és galandférgek petéit elemezhették. Ezek a peték páncélozottak, pontosabban egyfajta héj védi őket, amely ellenáll az idő és a bomlás viszontagságainak, megőrizve a benne lévő DNS-t. A kutatók vezetője, Adrian Smith szerint mindez új eszközt kínál a régen élt emberek tanulmányozásához. A paraziták ugyanis lényegében nyomok, amelyeket a középkori emberek maguk után hagytak, bárhová is mentek. Ezek a paraziták akár tíz évig is eléldegéltek egy emberben, így egyetlen személy több helyen is hagyhatott nyomokat maga után.

Lübeckben azért maradt fenn gazdag galandféreg-leletegyüttes, mert ebben a középkori városban előszeretettel ettek édesvízi halakat, amelyekben nagy számban fordultak elő galandférgek. Ráadásul a helyiek nem csupán szerették az ilyen halakat, de fogyasztás előtt nem is sütötték-főzték meg túlzottan, így a peték túlélhették a konyhai hőkezelést. Lübeck e tekintetben különbözött a többi régiótól.

A bristoli összeköttetés

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A mostani vizsgálatok kiderítették ugyanakkor, hogy 1300 és 1325 között a halakból származó parazitákat olyan férgek váltották fel, amelyek marhákból származtak. Ez azt mutatja, hogy az emberek étrendje változásnak indult. Adrian Smith szerint a lübeckiek valószínűleg felhagytak az édesvízi nyers halak fogyasztásával. Érdekes, hogy ez egybeesik a tímárok és hentesek mint foglalkozások felfutásával Lübeckben.

Az ősi DNS-vizsgálat Lübeckben rendkívül diverzifikált, sokszínű parazitaállományt mutatott ki, azaz az észak-német település összeköttetése más városokkal kifejezetten javulóban volt ekkortájt. Az angliai Bristol kikötője hasonlóan gazdag ősi DNS-lelőhely, a biológiai elemzés szerint pedig Lübeck és Bristol összeköttetésben álltak egymással.

Forrás: phys.org

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.