A Duke Egyetem tudósa, Jenny Tung rhesusmajmokon folytatott kísérletei során rájött, hogy új egyedek integrációjákor a legalacsonyabb társadalmi besorolás állandó stresszt és az immunrendszer problémákat okozhat. A szakértők szerint a majmok immunrendszerét károsító szociális stressz emberek esetében is okozhat problémákat.
A főemlősöket kutató tudósok a rhesusmajmok szociális besorolását viselkedésük és a hordában betöltött szerepük szerint határozzák meg. Tung és kollegái 10 nősténymajom-hordát tartottak megfigyelés alatt: a korábban a középosztályba tartozó egyedek az új közegbe helyezve alacsonyabbra kerültek a besorolásban.
"A vadonban a majmok anyjuktól öröklik szociális rangjukat, a kutatás során azonban a hordába kerülés sorrendje határozta meg a rangot" - nyilatkozta Tung. "Az újoncok érkezésekor a majmok immunrendszerének működése jelentős változásokon ment keresztül."
A tudósok DNS-microarray technikával vizsgálták a majmok génrendszerét és az immunsejtek működését. A szociális helyzet megváltozását a legjobban a gyulladásos folyamatok kialakulásáért felelős gén sínylette meg. Minél alacsonyabban állt egy majom a társadalmi ranglétrán, annál nagyobb volt a szervezet stressz-szintje.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A génaktivitás alapján a szakértők 80 százalékos pontossággal meg tudták állapítani az adott majom hordában elfoglalt társadalmi helyét. "Rendkívül tanulságos tudni, hogy a közvetlen környezet mennyire befolyásolhatja az egészségi állapotot" - tette hozzá Tung. "Mivel hasonló szociális stressznek az emberek is ki vannak téve nap, mint nap, érdekes lenne egy hasonló kísérlet humán környezetben."
